A Kádár-rendszer föllépése a „gaz ellenforradalmárok és fasiszták” ellen – a Dunántúli Naplóban, 1956. november-decemberben
Az 1956. november 11.-i lapszám országos és helyi gazdasági cikkei (második rész)
A Kádár-kormány miniszterei 1960 Hősök Tere
(Forrás: Wikipédia)
A szovjet tankok segítségével uralomra jutott Kádár-rendszer helyi sajtója is – természetesen központi pártutasításra – nagy gondot fordított arra, hogy a munka megindításának szükségességét erőteljesen hangsúlyozza, és ezzel kapcsolatos tudósításokat közöljenek Pécsről, Baranyából. Ezzel összefüggésben a vasárnapi számból a következő cikket közlöm, amely az „Újra megkezdődött a munka” címet viselte.
„Az Agrária Keményítőgyár munkásai újra teljes lendülettel szeretnének dolgozni. A gyár kukoricakészlete azonban csak két napra elegendő. Az a veszély fenyeget tehát, hogy az üzem leáll. Pedig fő termékére, a keményítőre elengedhetetlen szükségük van a budapesti textilgyáraknak. A tengeri lekvárra gyógyszeriparunk tart igényt, hogy penicilint és steptomicint (sic!) készíthessenek, a dextrinre pedig a Pécsi Dohánygyár számít. A gyár igazgatósága mindennek tudatában kéri a Baranya megyei Terményforgalmi Vállalatot és a megye dolgozó parasztságát, küldjenek az üzemnek naponta három vagon csöves kukoricát.
Pécs,Széchenyi tér 1957
(Forrás: Wikipédia)
A Pécsi Cementipari Vállalat dombóvári üzeméből a minap jelentették, hogy teljes kapacitással dolgoznak. A komlói részleggel egyelőre még nem tudtak összeköttetést teremteni, a pécsi részleg dolgozóinak többsége azonnal felvenné a munkát, ha az áramellátásban nem lennének zavarok. Remélik, hogy hétfőre megszűnik az áramhiány, hengerelt vasat is tudnak majd szerezni, és megkezdhetik a most különösen kelendő tetőszerkezeti elemek és vasbeton födémrészek gyártását.
A Pécsi Húsipari Vállalat mintegy 260 dolgozója az utóbbi hetekben is dolgozott, és nekik köszönhető, hogy nem voltak különösebb zavarok a város hús- és zsírellátásában. A vállalat munkástanácsa és igazgatósága dupla fizetéssel, hetenként egy kiló hússal és fél kiló zsírral jutalmazta a gyár minden dolgozóját.
Pécs Belvárosi templom 1958
(Forrás: Balázsy Péter fotó)
A Pécsi Bőrgyár munkástanácsa és igazgatója közli a gyár dolgozóival, hogy vasárnap 19 órakor az energiatelep, hétfőn reggel 8 órakor az arcbőr-meszes, a krómos, a nag (sic!) meszes és cseres műhelyekben megkezdik a munkát a bőrök romlásának megakadályozása érdekében. Egyben felkérik a gyár összes dolgozóit, hogy hétfőn reggel 8 órakor jelenjenek meg a munkástanács újjáválasztása és a további tájékoztatás céljából.
Mezőgazdasági Szerárugyár – Pénteken reggel 8 órakor üzemünk dolgozóinak háromnegyed része megkezdte a munkát – mondja Matakovics János, a Mezőgazdasági Szerárugyár igazgatója. – Egy műszakban napi hat órát dolgozunk. A csökkentett munkaidőt azért vezettük be, mert anyagellátásunk körülbelül egy hónapra elegendő, és szénre is szükségünk van. Ózdról és Salgótarjánból segítséget várunk: dróthuzalt és más vasanyagot. Ha megjavul az anyagellátásunk, változtatunk a csökkentett munkaidőn.
Gázművek – A gázszolgáltatásban eddig nem volt komolyabb fennakadás – jelentette Horváth József, a Gázművek igazgatója, – mert a Kokszművek biztosította a szükséges gázmennyiséget. Szombaton – vidéki dolgozóink kivételével – összes szerelőink és segédmunkásaink megkezdték a munkát.
Pécs (Szent) István tér 1958 szökőkút
(Forrás: Balázsy Péter fotó)
DÁV – Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy a kórházakat, a megyei vízműveket, malmokat, bányákat, Pécs városát zavartalanul ellássuk villamos energiával – mondotta Mezei Béla, a DÁV pécsi igazgatóságának vezetője. – A jelenleg rendelkezésünkre álló villamos energiából szolgáltatunk áramot egész Baranyának, és környékének egészen Kalocsa, Kiskunhalas térségéig. Az országos villamos távvezetékekből hol több, hol pedig kevesebb villamos energiát kapunk. Ezért van szükség az áramkorlátozásra. Nem egyszer az áramkorlátozások ideje meghosszabbodik, mivel a posta, nem mindig biztosítja, hogy Baranyán kívülre telefonon felhívjuk az illetékeseket. Kérjük a postát, hogy minden esetben vegye figyelembe a jeligés kérésünket.
Minden fizikai dolgozónk megjelenik a munkahelyén. Van hozzá erőnk, hogy Hobol villamosítását néhány héten belül befejezzük, és a fenntartási munkákat még a zord idő beállta előtt elvégezhessük.”
Pécs Széchenyi tér 1959 padon (Forrás: Balázsy Péter fotó)
Ennek az írásnak az is volt a célja, hogy elterelje a figyelmet a Mecsekben akkor még mindig küzdő Mecseki Láthatatlanokról, és teljes hallgatásra akarták „ítélni” őket. Folyt tehát erőteljesen a helybéli történelemhamisítás, de katonai vezetőjük, Kubicza János tevékenysége másról tanúskodik…
A „Tessék választani!” című összegzés az élet egy másik fontos területére, a közélelmezésre vezetett el.
„Megindult a normális élet az Üzemélelmezési Vállalatnál is. A bányászkonyhákon egyelőre a régi létszámnak csak 30-60 százaléka étkezik, de ahogy megindul a bányában is a munka, s zavartalan lesz a közlekedés is, teljes üzemmel dolgoznak a konyhákon. A Kazinczy utcai étkezdében jelenleg sokkal nagyobb a forgalom, mint néhány héttel ezelőtt volt. Főleg az étlap szerint étkezők száma nőtt meg jelentősen.
A Mecseki Láthatatlanok emlékmű avatása, 2017.
(a szerző felvétele)
Az Üzemélelmezési Vállalat minden igényt ki tud elégíteni. A vállalat vezetősége a Füszért-től és a Húsipari Vállalattól a napokban 900 ezer forint értékű cukrot, lisztet és zsírt vásárolt. Burgonyából 14-15 vagon készletünk van. Ez a mennyiség több mint egyhavi szükségletnek felel meg rendes üzemeltetés mellett. A vállalat konyháinak zöldséggel és főzelékfélével való ellátásáról az állami gazdaságok folyamatosan gondoskodnak.
A Pécsi Vendéglátó ipari Vállalat üzemeiben az elmúlt két hétben is majdnem zavartalanul folyt a munka. most pedig már teljesen helyreállt a rend. Működik az 1. és a 2. számú népbüfék konyhája, és az Otthon étkezdében is lehet már étkezni. Innen előzetes befizetés ellenében haza is szállítható az étel. A Lokomotív, az Elefánt, a Központi (Hal téri) és az Aranykacsa (Teréz utcai) éttermek is a fogyasztók rendelkezésére állnak.”
A cikknek az utókor számára az a haszna, hogy képet ad arról, hol volt akkor a városban közétkeztetési lehetőség.
A Sopiana Gépgyárnak, város egyik fontos akkori üzemének volt az egyik legjelentősebb munkástanácsa, ahol régi szociáldemokraták is dolgoztak. Ezért kapott helyet az első oldalon ez a rövid, de jelentős tudósítás. „Hétfőn kezdték meg a munkát” volt a címe, és így hangzott. „A Sopiana Gépgyár munkástanácsa szombaton reggel röpgyűlésre hívta az üzem dolgozóit. A munkástanács ismertette a dolgozók előtt javaslatát, amely szerint hétfő reggel a munkát részlegesen kezdjék meg.”
Pécs Kossuth Lajos u. életkép 1959.
(Balázsy Péter fotó)
Helyi politikai jelentősége is volt ennek a hírnek, hogy a közvélemény lássa: a munkástanács működésének eredményeként – legalább részlegesen – megkezdik a munkát.
Itt kell idézni azt a központi rendeletet, amely éppen azokat segítette, akik november első felében fölvették a munkát. Címe is sokatmondó volt: „Fizetési előleget kapnak, akik november 10-ig felvették a munkát” Így szólt a z ismertetés.
„A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében valamennyi vállalat, hivatal és intézmény, fizetési előleget folyósít azoknak a dolgozóknak, akik november 10-ig felvették a munkát. Az előleg azonban nem haladhatja meg a dolgozók szokásos átlagkeresetének 50 százalékát.
A rendelet a továbbiakban úgy intézkedik, hogy akik november 10-ig termelőmunkát végeztek, illetve kórházi vagy hivatali rendszeres teendőket láttak el, azoknak ki kell fizetni a teljes fizetésüket. A fizetések végleges elszámolásáról később történik intézkedés.
Az október 24-29-i időszakra vonatkozó bérek fizetéséről szóló pénzügyminiszteri rendelet az ország egész területére érvényes, és ezt kell alkalmazni az október 30 és 31-i bérek kifizetésére is. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megerősítette a pénzügyminiszter november 7-i rendeletét, november 10-ig a munkát felvevő dolgozóknak folyósítható előleg tárgyában.”
Végezzük ezt a részt egy városi esemény-egyveleggel, amely néhány fontos információt tartalmazott. A cikk címe „Körséta Pécsett” volt.
Buzády Tibor dr.
(Forrás: Hetedhéthatár)
„A Pécsi Rádió szerkesztőségében megalakult a szerkesztő bizottság a rádió, az Írószövetség és a Dunántúli Napló munkatársaiból. A szerkesztő bizottság terveket dolgozott ki a rádió jövőbeni műsorát illetően. Megyénk dolgozóinak már régi jogos követelése a rádió műsorának meghosszabbítása. A bizottság elhatározta, hogy a körülményekhez mérten napi két és fél órás műsort adnak, majd később a műsoridőt négy-öt-hat órás tartamra emelik.
A Pécsi Rádió – különösen az utóbbi napokban – csak híreket és közleményeket sugárzott. Ezután már színesebb, nívósabb műsorral kívánják szórakoztatni a hallgatókat. A szerkesztőbizottság elképzelése szerint irodalmi és zenei műsor sugárzását is rövidesen megkezdik. Remélhetően rádiójátékok közvetítésére is sor kerül, sőt, amikor majd a rend és a nyugalom helyreáll megyénkben, ’Szív-küldi’ és jutalom műsor is szerepel a Pécsi Rádió programjában. A szerkesztőbizottság elhatározta, hogy a rádióban elhangzott bármilyen műsorszám vagy közlemény mindenekfelett őszinte és az igazságnak megfelelő lesz. Reméljük, ezt a célt nem is tévesztik szem elől…
A megyei tanács elnökhelyettesétől, Palkó Sándortól hallottuk: – Jugoszláviából 4 mázsa élesztőt kapunk a megye sütőipari üzemei részére. A jugoszláv határ-menti községekben elősegítik megyénk kenyérellátását. A baráti Jugoszláviától gyógyszert is kapunk, amelyet a napokban veszünk át.
A pécsi egyetemisták a közelmúltban kérték a pártbizottságot, hogy részükre adja át a Bajcsy-Zsilinszky út és a Rákóczi út sarkán lévő épületet. Ebben az épületben tudvalévő, hogy a városi és a járási pártbizottság van. Az MSZMP Intéző Bizottsága határozatot hozott, amelynek értelmében az egyetemisták megkapják az épületet. Hétfőtől kezdve sor kerül a költözködésre.
Balogh Mária MTV-riporter (Forrás: Wikipédia)
Mihály Lajos – a Bizományi Áruház zálogfiókjának vezetője – nyilatkozott az új kormányrendelettel kapcsolatban: – Ilyen forgalom még nem volt, mióta létezik a zálogház. E rendelet életbeléptetésének első napján körülbelül ezer tételt adtunk ki a kölcsön visszafizetése nélkül. Ez annyit jelent, hogy az első napon körülbelül 200 ezer forint kölcsön maradt a feleknél, amelyet soha nem kell visszafizetniök (sic!) az államnak. Előreláthatólag még négyezer tételünk van, amelyekre a felvett kölcsön összege egyenként nem haladja meg az ötszáz forintot. Természetesen ez csak a ruhaneműre és a lábbelire vonatkozik. A zálogház dolgozói igyekeznek a lehető leggyorsabban kiadni a tételeket. Bővített létszámmal dolgozunk.”
A hírcsokor legfontosabb híre a Pécsi Rádióra vonatkozott, amely a forradalom napjaiban nagy szerephez jutott. A felkelő egyetemisták közül a külföldön később híres orvossá váló dr. Buzády Tibor (1934-2021) volt az összekötő. Gyakornoki idejét töltötte itt ekkor Balogh Mária (1934-2021), az MTV későbbi neves gazdaságpolitikai riportere. Nem csoda hát, hogy az elnyomó rendszer helyi megbízható embereiből állították össze a szerkesztő bizottságot a forradalom után, amelynek neveit – a rájuk zúduló gyűlölet elkerülése érdekében – nem hozták nyilvánosságra. A forradalom kitörése előtt – mint köztudott – nagyon rossz viszonyunk volt déli szomszédunkkal. A javulás jeleként az onnan, Jugoszláviából jövő segítség újdonság volt a hétköznapok helyi újságolvasójának. Ekkor történt, hogy a pártbizottság „engedményeként” az egyetemisták megkapták azt a kollégiumot, amely azt követően – a legutóbbi időkig – kollégiumként szolgált. (Most a NAV épülete.) A bizományi áruházról szóló híradás zárta a sort.
Hozzászólások