Tisztelt Olvasók!
Tolnay Andor (Forrás: Wikipédia)
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
1939 január-április: Színházunk műsorából – A színházi iroda híreiből
Ismét a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) híradásait szemlézem. Most az 1939. március 2.-i szám „Színház” rovatának, „A színházi iroda hírei:” című írását közlöm. „Bors István – csütörtökön délután. – Egyetlen éjszakára – operettbemutató – Medgyessy Juci felléptével csütörtök este. Hatalmas érdeklődés nyilvánul meg a ma esti ’Egyetlen éjszakára’ című operett újdonság premierje iránt. A tomboló szellemesség, a gyújtó hangú szójáték-sziporkák, a frappáns hatású bonyodalmak a darabon végig működésben tartják a nézők kacagó kedvét. Gyönyörű muzsikája, hatásos táncok forróra hevítik a hangulatot. Az igazgatóság ’bomba sikernek’ kijáró nagy felkészültséggel mutatja be a víg operettet. A főszerepben Medgyessy Juci, a kiváló drámai művésznő ragyogatja (sic!) talentumának új színeit. Földessy Lilla, László Ila, Szögi Arany, Madaras Vilma, Bódy Rózsi, Molnár Iván, Andrási Márton, Polgár Gyula, Fabinyi István, Burányi Ferenc játsszák a darab főszerepeit. Az ’Egyetlen éjszakára’ csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este van műsoron. Az operett Tolnay Andor igazgató színpompás rendezése, a zenekart Szemerjai D. Tibor vezényli.
Madaras Vilma (Forrás: Wikipédia)
Gyertyafénynél – filléres helyárakkal. A műsor egyik legszellemesebb, egyben legbájosabb énekes vígjátéka, a Gyertyafénynél, biztosít igen kellemes szórakozást, szombaton délután. Búcsúkeringő – Tolnay Andor felléptével, vasárnap délután mérsékelt helyárakkal. A Francia szobalány – új főszereplőkkel. Tolnay igazgató művészi elgondolása, hogy a nagy sikerek főszerepeihez utat enged a tehetségeknek, válik valóra hétfőn este, amikor Deval ragyogóan kedves vígjátékának főszerepeiben Madaras Vilma bájos egyénisége, Molnár Iván közvetlen, természetes játéka új érdekességet kölcsönöz a szép előadásnak.”
Éri Halász Imre (Forrás: Wikipédia)
Mindjárt egy olyan színész-névvel kezdődik a híradás, akit egyelőre nem sikerült beazonosítanom. Bors István nevét sem az országos, sem a helyi nyilvántartásokban nem találtam – remélem, egyszer az ő élete, pályája is ismert lesz. Medgyessy Jucinak ha nem is az élete, de szereplései legalább szerepelnek a helyi nyilvántartásokban. A mára már kevéssé ismert író, Éri Halász Imre (1900-1945) művéből, Losonczy (Seffer) Dezső (István János, 1892-1950) zeneszerző, karmester zenéjével, a „jolly joker” Zágon (Fleischl) István (1893-1975) verseire írott inkább zenés vígjáték, mint operett, az „Egyetlen éjszakára” a lelkes írás ellenére nem sok előadást ért meg dátumaink szerint. Igaz ugyan, hogy az 1939. március 2-5, 19 (délután), valamint április 26.-án Szemerjay D. Tibor vezényletével, Tolnay Andor rendezésében, 3 felvonásban, 5 képben lezajlott előadások nem számítottak kevésnek a korban, és ugyanez vonatkozik az 1946-os színpadra vitelére, de ezzel vége lett a mű pécsi előadásai sorának. (Azt még meg kell jegyeznem, hogy az április 26.-i előadás egyben Szögi Aranka /Arany, Boros Györgyné, 1913-1994/ és (vitéz) Molnár Iván /1911-1986?) búcsú előadása is volt.) Az persze érthető, hogy a sajtó lelkesen igyekezett fölkelteni az érdeklődést az előadások iránt – ez is bizonyítja „színház-barátságát” –, de ez jelen esetben nem bizonyult tartós sikernek a következő években.
Siegfried Geyer: Gyertyafénynél 1933 (Forrás: Wikipédia)
Siegfried Geyer (1882-1944) 3 felvonásos zenés vígjátéka, a „Gyertyafénynél” („Bei Kerzenlicht”) 1939. február 21-22., március 20 és 30.-án került a helyi színházszerető közönség elé. A Robert Katscher (1894-1942) zenéjével, Szántó Armand (1889-1964) író, dramaturg, forgatókönyv író, színházigazgató, Szécsén Mihály (Gelbmann Manó, 1897-1968) színpadi szerző, forgatókönyv író átdolgozásával, Zoltai Herr Zoltán vezényletével, Fabinyi István rendezésében játszott darab szerepel a sajtó-dokumentumban.
Oscar Straus (Forrás: Wikipédia)
Oscar Straus (Strauss, 1870-1954) híres operett-, filmzene és dalszerző „Búcsúkeringő” („Der letzte Walzer”) című operettjét 3 felvonásban vitték színre Pécsett, amelynek szövegét Julius Brammer (1877-1943) librettista, szövegíró és Alfred Grünwald (1884-1951) színpadi szerző, librettista, szövegíró alkották meg, a sokoldalú Harsányi Zsolt (1887-1943) műfordító, író, dramaturg fordította. A karmester Szemerjay D. Tibor, a rendező Tolnay Andor volt. Az ekkori előadások dátumai: 1939. február 18-19., március 5 és 11. (mindkettő délután), valamint április 11.-én, szintén délután. (Az 1940. február 29.-i délutáni újabb megjelenítés fölújítás volt.) Ezt követően feltétlenül szólni kell a nálunk többször előforduló Tolnay (Tolnai) Andor (1895-1943) színész, színigazgatóról. Bár kora egyik elismert művésze volt, a központi nyilvántartásokból a pécsi vendégszereplései jórészt kimaradtak. Ez az írás is szeretné pótolni ezt a hiányt.
Jacques Deval (Forrás: Wikipédia)
Jacques Deval (1895-1972) dráma- és forgatókönyv író, filmrendező „Francia szobalány” („Soubrette”) című vígjátékának bemutatóját nálunk 3 felvonásban, 5 képben jelenítették meg, Hegedüs Tibor fordításában, Mester Tibor rendezésében, 1939. február 28. március 1, 6. és április 5, 29.-én (délután). Madaras Vilma (1920-2008) volt a sikeres főszereplője ezeknek az előadásoknak. Mellette Molnár Iván jeleskedett, de őróla már szóltam.
Turul-szobor: Budai Vár (Forrás: Wikipédia)
A Pécsi Napló 1939. március 11.-i számának „Színház” rovata következik most. „Bánk bán opera – a Turul Szövetség díszelőadása. A magyar szabadságharc nagy napjaira való emlékezés az elmúlt 90 esztendő alatt sohasem volt ennyire időszerű, mint a mai történelmi időkben. Minden gondolatunk a rabigában küzdő elszakított testvéreink felé száll, minden akarásunk a béklyók mielőbbi lehullását célozza. Ezen a napon a minden magyar lelkében örökkön izzó parázsnak magas lángra kell lobbannia, hogy fényessége áttörjön erdőkön, hegyeken – a régi határok felé. A szabadságvágynak ez az égre törő lángolása üzenet legyen minden elszakított magyarnak, amely acélozza megújhodásukba vetett hitét. Az Országos Turul Szövetség, mint – minden esztendőben – ez idén is ünnepi díszelőadás keretében áldoz a magyar szabadság eszméjének.
Blaskovich Iván főispán, Nikolits Mihály főispán, vitéz Ruszkay Jenő tábornok, Birkás Géza dr. egyetemi rektor, vitéz Horváth István alispán, Makay István polgármester, fővédnöksége alatt március 13.-án a pécsi Nemzeti Színházban (sic!) kerül színre Erkel Ferenc, a Magyar Himnusz nagynevű alkotójának operája, a Bánk bán. A Magyar Királyi Opera és a fővárosi operaénekesek jelesei lesznek vendégei ez estén a nagyszerű díszelőadásnak. A rendezőség kéri a közönség pontos megjelenését. Vidéki jegyrendelések telefonon (24-36) vagy levelezőlap útján eszközölhetők (sic!).
Szabó Miklós (Forrás: Wikipédia)
A színházi iroda hírei: Búcsúkeringő – Tolnay Andor felléptével – filléres helyárakkal szombaton délután. Ide gyere rózsám – Szabó Miklós felléptével. Szombaton és vasárnap este ismétli meg az operett együttes a csütörtök este nagy sikerrel bemutatott Ide gyere rózsám című újdonságot. A pompás operett nemcsak káprázatos kiállításával, a Csodarevű (sic!) csillogó jelmezeivel, de főképpen a precízen pergő összjátékkal keltett nagy hatást. Tapsvihar kíséri Szabó Miklós, a kitűnő opera tenorista minden énekszámát. A szombat és vasárnapi előadások iránt is hatalmas érdeklődés nyilvánul meg. miért is ajánlatos a jegyekről előre gondoskodni. Pillangó főhadnagy – vasárnap délután Tolnay Andor felléptével. Kedden délután a Fűszer és csemege. Utolsó tánc – Medgyessy Juci felléptével, kedden este.
Erdélyi Mihály (Forrás: Wikipédia)
A pécsi Nemzeti Színház március 15-iki (sic!) ünnepi díszelőadásai. A magyar szabadságharc emlékünnepét a pécsi Nemzeti Színház is a hagyományos áhítattal üli meg. Délután 4 órakor Erdélyi Mihály magyar érzésekkel tele operettje, a Legyen úgy, mint régen volt kerül színre. Este ünnepi díszelőadásban a János vitéz, Petőfi Sándor költeményének daljáték változata, Bakonyi-Kacsóh örök szép műve van műsoron Tolnay Andor igazgató felléptével.” Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész, sakkmester halhatatlan operája mindig fénypontja volt pécsi színházunk műsorának is. Ebben az évben március 13.-án történt meg a Katona József (1791-1830) író, főügyész drámájából írt 3 felvonásos remekmű előadása Pilinszky Zsigmond, Máthé Jolán, Szabó Ilonka, Köblös József, Szirmay Reginald, Mally Győző vendégszereplésével. Nem volt példa nélküli abban az időben, hogy egy támogatott társadalmi szervezet, helyi jeles énekkar a színházat veszi igénybe díszelőadásai megtartására. Az pedig már természetes volt, hogy ilyen alkalmakkor az akkori helyi vezetők részvételükkel tisztelték meg a díszelőadást. Az újság eszmefuttatásában az 1848/1849.-i nemzeti szabadságvágyunkat összekapcsolták a Trianonban elszakított nemzet-test lakóinak szabadságvágyával…
Bakonyi Károly (Forrás: Wikipédia)
Az általam eddig felkutathatatlan Kamjonkay István szerezte az „Ide gyere rózsám” című operettet 3 felvonásban, 5 képben, amelynek szövege Dénes Gyula munkája. Az 1939. március 9-12 és a 26.-i (délutáni) előadásokat Zoltai Herr Zoltán vezényelte, Mester Tibor rendezte. Az említett előadásokon kora neves tenoristája, Szabó Miklós (Imre, 1909-1999) vendégszerepelt – a 26.-i kivételével. (Sokoldalúságát bizonyítja, hogy egyben librettista, műfordító, ifjúsági író is volt.) A „Pillangó főhadnagy” című 3 felvonásos operett zenéjét Komjáthy Károly (1896-1953) szerezte, szövegét Martos Ferenc dr. (1875-1938) és Harmath (Hoffmann, Hartmann) Imre (1890-1940) színpadi szerzők írták, az 1939. március 7-8, valamint 12, 18, 28 (mind délután) napján előadott mű karmestere Szemerjay D. Tibor, rendezője Polgár Gyula lett. Csíkdelnei Csathó Kálmán (Jenő, 1881-1964) író-rendező, az MTA levelező tagja „Fűszer és csemege” című darabja alá ezt írták „Egy régi bolt története,” és 3 felvonásos volt. Az előadások időpontjai 1939. január 6, 9, 11, 24, február 2 (délután), 17, március 4, 14, április 4 (mind délután) voltak a Mester Tibor által rendezett darabnak.
Kacsóh Pongrác 1904 (Forrás: Wikipédia)
Herczeg Ferenc (Franz Herzog, 1863-1954) író, az MTA tagja, másodelnöke, a Petőfi Társaság elnöke (álneve Katang) „Utolsó tánc” című 4 felvonásos színjátékát Mester Tibor rendezte 1939. február 3, 4, 16, 20, március 14, április 4, 20 napokon este. Nem szabad kihagyni Erdélyi Mihály (1895-1979) színész, rendező, színházigazgató, balettmester, színműíró „Legyen úgy, mint régen volt” című 3 felvonásból, 5 képből álló operettjét. Zoltai Herr Zoltán (karmester), vendégként Ozorai Gyula (díszlet), Daniss (Danis) Győző (rendező, 1903-1956) jegyezte a pécsi előadást. A sikert az 1939. január 7, 8 (délután és este), 10, 19, február 1, 15, 24, március 15 (délután), 21, április 9 (délután), 18 (délután) lezajlott előadások biztosították. Végül zárjuk a sort nemzeti ünnepünk díszelőadásával, a „János vitéz”-zel, amelyet ma marossélyei Kacsóh Pongrác (1873-1923) zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár nevéhez kötünk. Akkor viszont társszerzőjét, Bakonyi Károly (1873-1926) novella-, tárca-, színműírót is megnevezték a cikkben. Igen ám, de az 1939. január 12 (délután), február 5, március 15.-i előadásoknak volt egy másik társszerzője, Heltai Jenő (Herzl Eugen, 1871-1957) író, költő, újságíró, producer, dramaturg. Azt kell még tudni, hogy a Petőfi Sándor (1823-1849) elbeszélő költeményéből készült 3 felvonásos daljátékot Szemerjay D. Tibor vezényelte, és a rendezője pedig a tudósításban szereplő Tolnay Andor volt.
Helyi színházi adataimat ez alkalommal is a Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett, a fővárosban, 1992-ben kiadott, „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával 1895-1949” című két kötetes forrásmunka adataiból vettem.
Hozzászólások