A „Dunántúl” című napilap híreiből válogatva
A mai fiatalok tájékoztatására írom, hogy a 20. század első felében Pécsett is kemény telek jártak, méteres hóval. Nagy erőfeszítések kellettek annak eltakarításához. Nem volt ez másképp száz éve, 1923-ban sem. A város konzervatív-katolikus napilapja, a „Dunántúl” (1911-1944) december végén számos írást közölt az ünnep jelentőségéről, szerepéről, emellett nagy hangsúlyt kapott már akkor is a karitatív munka, a keresztény szellemű jótékonykodás. Elsőként azonban egy fontos akkori egyházi-közéleti hírt ismertetek: XI. Pius pápa (Achille Ratti, 1857-1939) ekkor nevezte ki zicsi és vázsonykői dr. gróf Zichy Gyula (Aladár Teódor József Mária György János, 1871-1942) pécsi püspököt a kalocsai érsekség apostoli adminisztrátorává…
Karácsonyról
Fő tér, 1930-as évek-Mindenki Karácsonyfája
(Forrás: Régi Pécs)
A lap december 25.-i számának vezércikkében erről a szent ünnepről ezt találjuk. (Különösen fölhívom mai olvasóink figyelmét a nyitó mondat örökérvényű gondolatiságára.) „Karácsony ünnepét és karácsony gondolatát úgy szoktuk -értelmezni, mint a rohanó élet elmúlásába beékelt poézist. Az élet és a történelem sötét és sejtelmes színeket sző vásznára, csak egyszer, egy szent estén örök visszatéréssel, mintha melegségből, fényből és szeretetből alkotná meg az élet igazi és egyetlen poézisét: a titokzatos betlehemi éjszakájának emlékét.
S ez az emlék minden karácsonykor, mint élő valóság ragyog fel a karácsonyfa gyertyalángjában, a karácsonyi énekek édes melódiáiban, gyermekszemek csillogó ragyogásában. Poézis ez, az élet legigazibb poézise. De, aki a karácsony gondolatában csak ezt a poézist találja meg, nem értette meg a kereszténység legnagyobb gondolatát. Amit nagy emberek ihletett lélekkel az élet értelméről el tudnak gondolni, amit kétezer évnek keresztény bölcselete, mint legnagyobb értéket ad át nemzedékről nemzedékre, aminél nagyobbat maga Isten sem tudott elgondolni teremtő és megváltó alkotásában, annak a gondolatnak ünnepét üli a keresztény világ karácsony estéjén…”
Karitatív munkáról
Zichy Gyula pécsi püspök
(Forrás: Wikipédia)
A szent ünnepre való készülődés együtt járt mindig a szegények, elesettek segítésével. Ez évben sem volt ez másképp. Országos jelentőségűvé Horthy Miklós (1868-1957) felesége, Purgly Magdolna (Vilma Benedikta, 1881-1959) rendszeres ínségakciója emelte ezt a kérdést. A lap 1923. december 23.-i számának 2. oldalán „A pécsi ínségakció megindítása” címmel számolt be a kezdetekről. A helyi központi bizottság elnöke a népjóléti miniszter rendelete alapján maga a polgármester, Nendtvich Andor (1867-1951), társelnöke Littke Jenőné (Komáromi Mariska, 1864-1936) nőegyleti elnöknő, ügyvezető elnöke pedig Pintér Ferenc (1869?-1940) helyettes polgármester, árvaszéki ülnök volt. A már említett országos segélyakció gyakorlati megvalósítására a várost kerületekre osztották föl, ezt őrizte meg a városi segélyakció szervezete is. Az összeírt rászorulók hatféle okból kaphattak segélyezést, a csecsemő-tejet a helyi Stefánia Szövetség osztotta szét.
E mellett a cikk mellett kapott helyet a székeskáptalan 124 és fél millió koronás jótékonykodása, részletes támogatottsági fölsorolással. Az 5. oldalon három tudósítás is foglalkozott a további szociális segítő munkával. A honvéd és népfölkelő csapatok bajtársi szövetsége hívására 35 első világháborús rokkant, özvegy, árva kapott így segítséget. „…A fülünkben cseng még … a haldokló bajtársak kérése, hogy mi meghalunk a hazáért, de gondoskodjatok azokról, akik nélkülünk a nyomor martalékai lehetnek. Mi a nagy viharból hazahoztuk ezt a parancsot, és nem felejtjük el azt teljesíteni…” Ezt mondta Holly Ferenc ny. ezredes, elnök a köszöntőjében.
A második ilyen típusú hír a Nagy Bercsényi Miklós Jótékony Egyesület karácsonyi szeretet-adomány kiosztó ünnepségéről, a harmadik pedig egy (mai szókapcsolattal) szociálisan érzékeny fakereskedő, Dobrowolny Antal, a „Dunántúl” által kiosztott 4 mázsa fa-adományozásáról szólt.
Nem múlhatott el ünnep anélkül, hogy a városban működő árvaházak szeretet-ünnepségeiről ne tudósítsanak. A Matessa- és a Rudolfinum Árvaházak lakóinak és a városi ínségeseknek nyújtott adományokról szóló cikk az újság december 28.-i számában kapott helyet.
Karácsonyfa ünnepségek, rendezvények
Karácsonyi képeslap
(Forrás: Janus Pannonius Múzeum)
Több tudósítás jelent meg mind az ünnep előtt, mind az ünnep után ezekről a lélekemelő ünnepélyekről. Ha ismét a december 23.-i számot nézzük, akkor elsőként a helyi reformátusok ünnepélyével kezdem. Ezen a napon délután tartották ugyanis az egyház központi ünnepélyét (a mai elnevezés szerint Szabadság úti) nőegyleti helyiségben. Kis iskolások szavaltak, énekeltek, ezt követően pedig a „Ferike álma” című kis karácsonyi színmű került előadásra. Emellett közölte a lap a jótékony adományozói névsort, valamint az ünnepi istentiszteleti rendet is.
Az evangélikusok szintén e napon tartott ünnepélyének közlése a december 23.-i számban található. A megható ünnepély a Dischka Győző utcai templomban zajlott, a rendező a Diakónia Egylet lett. Lelkészi beszédet követően itt is gyermekek szavaltak, majd a rendezvény a polgári fiúiskola termében folytatódott, ahol a 140 fős „gyermeksereget” megvendégelték, és még az egylet által összeállított ajándék kosárban rejtőző finomságok is vártak rájuk. A szegény gyermekek szüleit pedig természetbeni adományokkal lepték meg. A gyermekek közül Weinhardt Irénke mondott köszönetet: „– Van hát a szegénynek, árvának is karácsonya – és mi oly boldogok vagyunk! …”
A december 25.-i számban tudósítottak a következő három napi székesegyházi emlékmisékről, amelyeket pápai körlevél alapján Szalézi Szent Ferenc-Bonaventura (1561-1622) 300 éves évfordulójára terveztek megtartani. Az ünnepi beszédet T. Omerovich Tamás jezsuita atya mondta.
A Budai Külvárosi Katolikus Kör december 23.-án rendezte meg a 25.-i lapszámban közölt utolsó adventi estjét. Közreműködtek: Marton Sándor szentlőrinci plébános, volt egyházi alelnök (ünnepi beszéd), Füzy Matild, Szekeres Ilonka (szavalók), Hidassy Sándor (ének), Hoffmann Kálmán zenetanár (zongorakísérő). „A rongyos katona” c. 2 felvonásos színdarab nagy sikert aratott.
Pécs Flórián tér télen Anno
(Forrás: Régi Pécs)
A december 23.-i számban kapott helyet a pécsbányatelepi cserkész-avatás, amelynek során 10 tanonc tett fogadalmat, Keblics István helyi tanító vezetése alatt. Az ünnepélyen a helyi közélet több jeles képviselője volt jelen, Dobos László reáliskolai tanár, városi cserkész parancsnokkal az élen.
Itt olvashattak december 25.-én az érdeklődők a pécsi fogház kápolnájában rendezett ünnepélyről, amelynek létrejöttében Vaszary Gyuláné és társai vették ki legjobban a részüket. A női foglyok (akik mellett ott voltak ekkor gyermekeik is) szavalatai után a fogház lelkésze mondott megható beszédet. Mind a fogvatartottak, mind azok gyerekei ajándékot is kaptak.
A december 28.-i újság címoldalán írt a Gy. J. „fedőnevű” szerző a helybéli Szociális Misszió Társulat leányklubja gyermekeknek rendezett 23.-i ünnepélyéről. A rendezvény végeztével 10 szegény sorsú családnak és 50 gyermeknek adtak át ajándékot, élelmiszer-írószer csomagot. A cikkíró érzékletes szavakkal ecsetelte azt az áhítatot, amely a gyermek tekintetekből áradt, amikor a klub egyik tagja a kis Jézus születéséről mesélt nekik…
A helyi keresztény szocialisták „Arany János” önképzőköre már oldottabb hangulatú ünnepélyt rendezett december 26.-án, amelynek során Erdősy Károly: „Ősi erények” c. színjátékát adták elő. A Varga Lajos fényképész által készített önképzőköri tablóképet szintén leleplezték ekkor. A rendezvényt azonban reggelig tartó tánc követte, amelynek során cigányzenészek húzták a talpalávalót…
Karácsonyi nyitvatartások, színház, mozi, reklámok
A Rákóczi úti városi múzeum karácsony első napján tartott zárva, másnapján már fogadta a látogatókat délelőtt 9. és 13. óra között – közölték a lakossággal a december 25.-i számban. Ugyanaz nap közölték a „Házszentelés a Dunántúlnál” című tudósítást, amely az újság Lyceum utcai kiadó- és nyomdaépülete bővítésének befejezéséről szólt. A ház-beszentelésre szilveszterkor került sor, gróf Zichy Gyula megyéspüspök végezte…
Színházunk műsora a következő volt – amint azt a december 23.-i szám közölte: december 23. délután – Szirmai Albert-Gábor Andor: „Mágnás Miska” mérsékelt helyárakkal, este Zerkovitz Béla: „Arany madár.” 24. délután Komor Gyula: „Az a huncut kéményseprő” c. gyermek darab, este „Arany madár.” 25. délután Kálmán Imre: „A kis király”, este Lehár Ferenc: „A kék mazur,” éjjel Zilahy lajos: „Hazajáró lélek” dráma. 26. délután Robert Stolz: „A kis grizett,” este „Arany madár,” éjjel Dario Niccodemi: „Tökmag” vígjáték. (Tájékoztatásul: a ki nem írt darab-műfajok operettek…)
Apolló mozi Anno
(Forrás: Régi Pécs)
A pécsi mozik szintén kitettek magukért (akkor még TV híján), az akkor meglévő Apolló (egy időben később Kossuth) – és Park mozik. (A harmadik Uránia /egy időben Petőfi/ mozit később építették.) Apollo: december 23. 3, fél 5, 6, fél 8, 9 órakor „Az emberiség jóltevője” („Ne ölj”) (sic!) tragédia 5 felvonásban, „Lucien, a felemás” bohózat 2 felvonásban. A két utolsó előadás zongorakísérettel. December 24. szünet.
Park, december 23. 3, 5, 7, 9 órakor „Az Apocalypsis négy lovasa” V. B. Ibanez regénye filmen, főszereplő Rudolf Valentino! December 24. szünet.
A további előadásokat a lap december 25.-i száma közölte.
Apolló, december 25: „Farkasok az éjszakában” izgalmas kalandortörténet 6 felvonásban. December 26-27-28. „Párizs grófnője” kalandor-dráma 2 felvonásban. I. rész „A rejtelmek éjszakája.” A két utolsó előadás zongorakísérettel ment.
Moziműsor a december 25-i lapszám 9. oldalán
Park, december 25: „Az emberiség jótevője” („Ne ölj”) tragédia 5 felvonásban. „Lucien, a felemás” bohózat 2 felvonásban. December 26-27. „Farkasok az éjszakában” izgalmas kalandortörténet 6 felvonásban. Ekkor az előadások időpontjai 26.-án 3, fél 5, 6, fél 8, 9 óra, 27.-én fél 5, 6, fél 8, 9 óra voltak. A mai kor emberének fontos figyelmeztetés: vegyék figyelembe, hogy akkor még némafilmek mentek a filmszínházakban, zongorakísérettel!…
A Polgári Kaszinó sem akart lemaradni a sorban. A 25.-i számba tetették be karácsonyi, 25-26.-i művész-estjeiket. A főszereplő az akkor nagyhírű, épp Pécsett időző „telepatikus fenomént,” Herceg mestert. Ő „… teljesen új és hatásos telepatikus és kézügyességi produkciókat mutat be, és így a Polgári Kaszinó a legjobb szórakozóhely lesz…” este 8-kor. Belépődíjak: ülőhely 4000- és 2000-, állóhely 1000 korona lett.
Végül néhány reklám: december 23: „Legszebb és legolcsóbb karácsonyi ajándék – Géza bácsi: ’A magyar viharban’ című könyve. Ára 1000 korona, kapható a ’Dunántúl’ könyvkereskedésében és a kiadóhivatalban.”
„Selyem újdonság és Grenadin minden színben Steiner és Balla cégnél, Ferenciek utca 6. Karácsonyra Perzsa szőnyegeket Pazar mintákban, mélyen leszállított áron a Párisi (sic!) áruházban.”
December 25: „Nagy üveg (1 liter) Gessier likőrcrém (sic!) karácsonyi… ár 35,000 korona. Dr. Vámosnál.”
„Napi strófák: ’Furcsa ez a világ, minden ember bámul, Suszter is, szatócs is szemüveget árul. A közönség bánja, ha megtudja az árát, Chmura szemüvegnek csak nem kapta párját!” …
Hozzászólások