Melyik a leginkább környezetbarát karácsonyfa? A műfenyő, a vágott, a gyökeres vagy ha egyáltalán nem vásárlunk fenyőt? A kérdés mindig felvetődik karácsony környékén.
Karácsonyfa
(Forrás: Wikimedia Commons)
Ezekre a kérdésekre kapunk választ Ürge-Vorsatz Dianatól a Közép-Európai Egyetem professzorától, klímakutatótól, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnökétől, aki még egy tavalyi bejegyzésében fejtette ki, hogy melyik fenyő mellett tegyük le a voksunkat. A téma most is aktuális, a válaszok szintén.
Ürge-Vorsatz Diana az újabb kutatások és tapasztalatok alapján gondolja úgy, hogy környezetvédelmi szempontból a legjobb választás az, ha élő, vágott fenyőt vásárolunk karácsonykor. A nem-vásárlásnál és gyökeres fenyőnél is sokkal jobb megoldás, ha minél több, minél nagyobb fát veszünk!
Minél több karácsonyfát vásárolunk, annál nagyobb földterületből és annál többen élnek meg Magyarországon is olyan tevékenységből, ami alapvetően a természetet támogatja és élőhelyet biztosít, a lokális klímát szabályozza, a tárolt széndioxiddal a kibocsájtásainkat mérsékli, a biodiverzitást elősegíti, az aszályt csökkenti, a talajvizet tárolja, élőhelyet biztosít. Azt is megjegyzi a klímakutató, hogy nem ugyanaz lesz a fenyőültetvény, mint egy ősbükkös, de minden más alternatíva, ami azon a földterületen történhetne gazdasági aktivitás szempontjából biztosan kedvezőtlenebb, így karácsonyfa-ültetvények magánkézben lévő földterületein jó lehetőség a fenyők ültetése és gondozása, ami eladáskor profitot is termelhet. Segítsünk, hogy minél több ilyenen legyen.
Talaj szempontjából igen fontosak a sok évig élő növények, tehát minden mezőgazdaságnál sokkal jobb egy fenyőültetvény a talaj és a klíma számára. Gyökérzetével megfog és megtart rengeteg csapadékot, amit amikor szárazság van, kipárologtat, így képződik újabb csapadék.
Minél több ilyen fát veszünk, annál több gazdasági tevékenységre használt földterületet használnak majd olyan tevékenységre, ami visszaállítja az erodálódott talajainkat, ahol nő a biodiverzitás, ami segít a talajvíz tárolásában és klímaregulációban, tehát kivételesen sokkal jobb a nem vásárlásnál is. Tekintsük úgy, hogy minél több fenyőt veszünk, annál több fenyőfát fognak ültetni.
Műfenyő
Nagy a nyomás a cégeken, akik az olajból való lassú kihátrálás miatt iszonyatos műanyaggyártó kapacitásokba fektettek, és ezeket a termékeket el akarják adni nekünk.
A műanyag nemcsak, hogy nem bomlik el, de nem újrahasznosítható hulladék, szeméthegyeket hagy a gyerekeinkre, de már használata alatt is hihetetlen mennyiségben szennyezi a szervezetünket mikroműanyagokkal. Az elmúlt két évtized műanyagfelhasználás-robbanása után már a vérünk, a placenta, még az anyatej is tele van már mikroműanyaggal, és ezek hormonzavaró hatásúak, pl. a férfiak spermaszáma ijesztően lecsökkent, de más szörnyű hormonális zavarokat is okoznak. Egy karácsonyfa rengeteg műanyagot tartalmaz, és folyamatosan válnak le róla a mikroműanyag-darabok, amiket aztán belélegzünk, így növeljük a szervezetünk terhelését.
Földlabdás fenyő
A klímakutató nem hisz abban sem, hogy a gyökereivel, talajjal kicibált és jó esetben máshova ültetett fenyő jobb, mint a vágott.
A gyökérrész kivételével sok helyi talajt eltávolítunk – írja bejegyzésében. A talaj évtizedekig, de inkább évszázadok alatt keletkezik, igen nagy érték, és rettenetesen sok természeti erőforrástól raboljuk ki azt a földet, ahonnan ezeket a fenyőket elhozzák. És ha valóban minden gyökeresen vásárolt fát kiültetnek valahova és a folyamatban nem sok talaj veszik el, a klímakutató szerint egyáltalán nem biztos, hogy ez beválik majd a mi kertünkben. „Esetleg behurcolunk vele invazív fajokat, újabb kártevőket, amiknek nálunk nincs esetleg ellensége.”
Ürge-Vorsatz Diána mindzen tényeket összegezve úgy véli, ha védeni akarjuk a fákat, vegyünk fenntarthatóan működő ültetvényből vágott fenyőt, és a kertbe ültessünk az ottani ökoszisztémának megfelelő, honos fafajt a saját talajunkba!
(Forrás: Sokszínű Vidék)
Hozzászólások