Hogyan lehet a művészet környezettudatos?
Az eco art a művészet, a környezettudatos gondolkodás, a tehetség, a kreativitás és az alkotási vágy találkozása, amely komoly üzenettel bíró egyedi alkotásokat, használati tárgyakat hoz létre.
Környezetvédelem
Van B-terv? Gondolatok a klímaváltozásról egy, az Európai Bizottságnál történt látogatás apropóján
Az Európai Unió számára különösen fontos, hogy polgárai megfelelő minőségű és mennyiségű tudás alapján hozhassák meg a döntéseiket, élhessék életüket. Mivel ezek az információk nyilvánvalóan a sajtó segítségével jutnak el legkönnyebben az egyes tagállamok lakóihoz, ezért az EU számára kiemelt jelentőséggel bír az újságírókkal való együttműködés.
Egyre több a fekete törpeharcsa a Balatonban, és ez nem túl jó hír az őshonos halaknak
Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink. A kifogott fekete törpeharcsákat ezért sem szabad visszadobni a Balatonba, sőt, a fiatal egyedek kifogását is támogatják. A szakemberek hosszabb távon abban bíznak, a törpeharcsák ivadékfelhőinek eltávolítása sikeres lesz.
Az állatjólét nem csak a házikedvencekről szól
Várhelyi Olivér az egészségügy és az állatjólét területét kapta meg az Európai Bizottságban. A döntést a kormánypárti és az ellenzéki nyilatkozatok egyaránt alulértékelik, miközben Magyarország számára mindkét terület rendkívül fontos.
Jubilál a megújult Öko-Kuckó Oktatóterem
Húsz évvel ezelőtt jött létre a pécsi Zöld-Híd Alapítvány Öko-Kuckó Oktatóterme, amely interaktív (nyomógombos és forgatható) játéktábláival a felfedezés élményét nyújtja a környezetvédelem iránt érdeklődőknek. 2004 és 2024 között 40.000 gyermek részesült óvodai és iskolai környezeti nevelési foglalkozásban, ezen felül családi, illetve pedagógusoknak, valamint fiataloknak szóló programokon 20.000 fő vett részt.
Üdítő helyett csapvíz a bécsi iskolákban
Az osztrák főváros több mint tíz évvel ezelőtt indította el „Vizes iskolák” elnevezésű projektjét, amelynek célja, hogy a gyerekeket üdítők és palackozott vizek helyett csapvízre szoktassák. Ma már mintegy 120 ezer bécsi diák kizárólag csapvizet iszik a tanítás alatt – a várostól kapott kulacsból.
Az Európa Kulturális Fővárosa címhez mérhető jelentőségű kitüntetést kapott Pécs
Brüsszelben vette át Péterffy Attila az EU Éghajlatsemleges és Intelligens Városok Missziós címének plakettjét, amivel elismerik Pécs eddigi erőfeszítéseit a zöldítés terén, és ami közvetlen EU-s forrásokhoz nyit hozzáférést a város számára, hogy 2030-ra elérje szén-dioxid kibocsátás csökkentési céljait – közölte az önkormányzat.
Megkezdődik a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékok házhoz menő gyűjtése Magyarországon
A koncessziós hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fokozatosan és folyamatosan vezeti be a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtését. A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot biogáz üzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő.
Melyik a leginkább környezetbarát karácsonyfa?
Melyik a leginkább környezetbarát karácsonyfa? A műfenyő, a vágott, a gyökeres vagy ha egyáltalán nem vásárlunk fenyőt? A kérdés mindig felvetődik karácsony környékén. Ezekre a kérdésekre kapunk választ Ürge-Vorsatz Dianatól a Közép-Európai Egyetem professzorától, klímakutatótól, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnökétől, aki még egy tavalyi bejegyzésében fejtette ki, hogy melyik fenyő mellett tegyük le a voksunkat. A téma most is aktuális, a válaszok szintén.
Biohulladék: Tömeges szemléletváltás szükséges!
2024 januárjától az Európai Uniós irányelveknek megfelelően kötelező lesz Magyarországon a háztartásokban keletkező biohulladékok szelektív gyűjtése, bár a részletekről még kevés információ áll rendelkezésre. A Reacty Digital legújabb kutatása szerint a magyar lakosság alig felének van tudomása erről az intézkedésről, és jelenleg csupán a negyede válogatja külön a kerti és konyhai hulladékait. Ebben a cikkben a biohulladékok lakossági kezelésének gyakorlatát és a kapcsolódó változásokat vesszük górcső alá.