Vajon minden
csak egy álom,
mit örökbe kaptunk,
mire tiszta
gyermeki lélekkel
mindig szívrepesve
vártunk,
vagy egy nagy
titok, aminek
a nyitját soha
nem akarjuk
megfejteni,
hisz így szép,
így varázslatos,
a csoda csak
addig élhet,
amíg titkon
hiszünk benne,
ha megkopik
égi fénye,
elhalványul
tündöklése,
minekünk is
hittelenné,
lélektelenné
kell válnunk.
Ezért vágyunk
minden évben
új csodára,
gyertyafényre,
szívmelegre,
emberségre,
pillanatnyi
öröklétre?
Hozzászólások