próbáltam erőmet őrizni
erőmet erődnek mutatni
nem léptem át
a súlyos csönd falán
a távolságba kapaszkodtam
s legyűrtem a holnap kételyét
megroppantan de ökölbeszorítva
muszáj-tovább
szívedből-szakadó
törődött tekinteted
szomjazta erőm
nem akartál átlépni
a csönd falán –
nem kell kimondani
elég együtt-tudni
a kimondhatatlant
ami fontos csak:
a melletted –
megbékült
a közeledő ismeretlen félelme
beléomlott
a fogyhatatlan szeretetbe
ami fontos csak:
a veled –
s békédet jelentette
az elvégeztetett időben
hogy újból-életet-adva
védted meg parittyás erőmet
góliátos kínok éjszakáitól
Hozzászólások