most félárbocon kedélyem
miközben
kávét szürcsölök
az esti félhomályban
ablakom kitárva félárván lesem
jön-e már kedvesem
Hrabal
egykedvűen várja
mikor folytatjuk eszmecserénket
melyet
egy alkoholmentes sör mentén
ott abbahagytunk nemrég
hogy olvasottságom szapulva
betaposott a porba
azóta duzzogok
fennhangon mormogom
ha ő velem ilyen
hát az antikvárba viszem
hadd tegyék fel egy poros polcra
várhatja
mikor kerül majd sorra
Hrabalt nem hatja meg semmi
vagány így nehéz őt palira venni
tudja
egy baráttal nem tennék ilyet
elszáll hamar haragom
s újra a táskámba rakom

Megosztás

Tweet