Jer velem • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Jer velem

 

Add hát kezembe kezed
Jer velem
Segítsük egymást át az életen
Ne szégyelld
Ha ajkunk gyakran összeforr
Nászunk mézédes mint a bor
Nem baj
Ha megszédülünk olykor tőle
Ettől kapunk erőre
Nézd
Oly csábító az este
A hold testünket keresve
Ágyunkat ezüsttel vonja be
Nincsen semmi
Amitől boldogtalannak kéne lenni
Táncolhatunk önfeledten a réten
Teremtőnk mosolyogva néz le
Jer hát velem
Szerelmünk végtelen

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS