Márkus László | etűd

Szépirodalom - vers

etűd

 

aludni tér az őzcsuhájú nádas
nem ad már senkinek sem árnyat
madárvilága délre költözött
új lakója van a csönd
lébecoló szél csörget avas levelet
emlék bujkál köztük mi nyáron itt rekedt
egy fiú s egy lány bátortalan csókja
tanúja volt az öreg csónak
kileste őket a gébics
gyönyörteli pillanat volt mégis
az aranyló vízen papírhajó szörfözött
látványa örökre szívükbe költözött

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “etűd”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés