Kezdetben alig ismertelek,
Éppen csak rád néztem.
Később, már beszéltünk is,
De nem túl sokáig.
Idővel aztán barátság lett belőle,
Ellenben nem fértél a képbe.
Egyszer volt egy döntő fordulat,
Csak egy barátomé volt a gyorsabb mozzanat.
Ővele voltál sokáig a másik után,
Sok mindent csináltatok vele ezek múltán.
Én az egészet végignéztem, és
Néha egy kicsit belefolytam a lelki tanácsommal.
Innentől kezdve érdekes lett a dolog,
Mert veled lenni gyakran jó volt.
Egy évig voltál ővele, azután senki se,
Mire én leszereltem, te velünk voltál és nem vele.
Ekkor kezdtünk gyakran találkozni,
S kettőnkről beszélgetni.
Szépen mentek a dolgok, mint egy álom,
Csak mind a ketten annyira féltünk, hogy az már rémálom.
Kis idő elteltével az enyém lettél végre,
És gyönyörű szép napoknak néztünk elébe!
Innen már minden szebb és jobb volt,
Ám csináltunk néha egy-két rossz dolgot.
Veszekedtünk hiába és fölöslegesen,
Hiszen szeretjük egymást mind a ketten!
Hozzászólások