Casa Vicens
Az 1880-as években a spanyol építészet korszakhatárra érkezett. A historizmus mellett megjelentek a modernizmus építészeti alkotásai.
Az eklektika hibridségéből kerestek kiutat Európa-szerte a szecesszió (kivonulás) építészei. Merőben új anyagokat, új formákat alkalmaztak, új építészetet kívántak létrehozni a történeti stílusok ismételgetése ellenében, egyfajta formai és ideológiai ellenpólust képezve. A stílus névadója Ausztria, ahol Sezessionstil néven honosodott meg a XIX. és XX. század fordulóján. Legfőbb jellemzői: hullámzóan áramló vonalak és formák, növényminták, állatalakok, plasztikus formák a homlokzatokon, a szögletes formák mellőzése a belső terek és bútorok kialakításában is.
Casa Milá
Ez a stílus jelent meg aztán Angliában Modern Style, Belgiumban és Franciaországban art noveau, Németországban Jugendstil néven. Olaszországban kifejlődött a liberty, Spanyolországban pedig kb. 1880–1925 között a modernismo, azaz a modernizmus. A modernizmus nem csupán építészeti irányzat volt, hanem meghatározta a korszak irodalmát, képzőművészetét is.
A Casa Milá kéménye
Czellár Katalin így fogalmaz: „Elsősorban katalán művészek voltak azok, akik az Európában ekkor kialakuló szecesszió jegyében próbálták megújítani az építészetet, s a spanyol szecesszió (modernismo) elsősorban ott hozott létre jelentékeny építészeti alkotásokat a századforduló környékén. A katalán neogótikából kinövő, a mudéjar és a churriguera-stílus hagyományaival átszőtt, expresszív építőművészet legjelentősebb alkotásai Barcelonában születtek.”
Teréziánus kollégium – belső
Gaudí építészete Barcelonában (1883–1926)
A spanyolországi modernizmus kétségkívül legismertebb alakja a katalán származású Antoní Gaudí i Cornet (1852–1926). Gaudí pályafutása még a historizmus szellemében indult, majd egyre inkább kialakult saját stílusa, mely meghatározta és irányt adott a modernizmusnak. A cukorgyáros Eusebí Güell hamar felkarolta a tehetséges építészt, és számos megbízással látta el (pl. Güell-palota, Güell-park stb.) A századfordulón Gaudí a legtehetősebb barcelonai polgárság tagjainak tervezett (Casa Milá, Casa Battló), épületeinek kivitelezésén személyesen is jelen. 21 megvalósult épülete közül 12 található Barcelonában, melyek ötletek egész tárházát vonultatják fel; Gaudí ugyanis nemcsak építész volt, hanem szobrász és iparművész is. Egyedi parabolaívei, kéményei, ötletes homlokzati és belsőépítészeti megoldásai miatt előremutató építészként könyvelhetjük el a XXI. században is.
Güell park
Élete utolsó éveiben Gaudí a barcelonai Szent Család-székesegyház (Sagrada Familia) építésén fáradozott, melynek Jézus születését szimbolizáló homlokzata és négy tornya már állt az építész 1926-ban bekövetkezett tragikus halálakor. A székesegyház alapköveit még 1882-ben tették le, Gaudí 1883-ban vette át a kivitelezését. Az eredetileg neogótikusnak szánt templom képe az ő keze nyomán jelentősen más arculatot nyert. Elképzelései szerint tizenkét darab kukoricaszárhoz hasonlító torony épül fel a tizenkét apostol tiszteletére, a tizenharmadik tornyot pedig Jézusnak ajánlja. A tornyok vonalvezetésén felismerhető a Gaudí statikai újításai egyikének számon tartott parabolaív. De hasonlították már ezt az épületet hegyhez, más házait pedig barlanghoz, a katalán építőmestert pedig azon kevés zsenik egyikének, aki legalább a művészetben megvalósította Rousseau „vissza a természetbe” vágyálmát.
Casa Battló
A templom 1882 óta folyamatosan épül és még mindig hosszú évek választanak el bennünket attól, hogy késznek mondhassuk. Ennek ellenére a Sagrada Familia Barcelona szimbólumává lett.
Sagrada Familia: születés homlokzat
Sagrada Familia: passió homlokzat
Sagrada Familia
Hozzászólások