Pierre Curie 1859-ben Párizsban született. Egyetemi tanulmányai után Jacques fivérével együtt krisztallográfiával foglalkozott, majd a mágnesség foglalkoztatta, felfedezte a mágneses tulajdonságok hőmérsékletfüggő megváltozását, ez a Curie-pont. Sokféle eszközt konstruált, ezek egyikét, egy elektrométert Marie Curie is használta kísérleteihez. 1895-ben házasodott össze Maria Skolodowskával, ettől kezdve együtt kutatták a radioaktivitást.
Maria Sklodowska lengyel volt, 1867-ben született Varsó közelében. Apja tanár volt. Maria 1891-ben Párizsba ment tanulni, itt ismerte meg 1894-ben Curie professzort, 1895-ben házasodtak össze. Két lányuk született, Iréne és Eve. Eve könyvet írt édesanyjáról, szüleiről, a kötet magyarul is sok kiadást ért meg. Iréne fizikus lett, férjhez ment Fréderic Joliot-hoz, sikeres párost alkottak. Ők fedezték fel a mesterséges radioaktivitást, azt a lehetőséget, hogy az atommagjukba való beavatkozással a stabil elemek is sugárzóvá alakíthatók. A sors furcsa játéka, hogy az anya a spontán, lánya pedig a mesterséges radioaktivitás felfedezője lett. Mindketten Nobel-díjasok, az anya megérte lánya elismerését.
A radioaktivitás felkeltette a nagyközönség érdeklődését is. Tudományos fantasztikus regények tárgyalták a lehetőségeket. Nálunk Cholnoky Viktor (1868-1912) író és publicista 1903-ban „A Hét” hasábjain írt a rádiumról. Cholnoky a Magyar Nagylexikon szerint hatalmas művelődéstörténeti ismeretekkel bírt, művészetét lázálom és realitás ötvözése jellemzi, a magyar próza legjobb stílusművészeinek egyike. A rádiumról írtakban is lázálom és realitás keveredik: „…És most tessék szabadjára engedni a fantáziát, és elképzelni egy kicsit, hogy mi lesz. Mi lesz, ha a rádiumot nagyban, tömegesen tudjuk előállítani? Ha rádiummal aktivitásra bírt cinkszulfiddal űzhetjük el az éjszaka sötétjét, ha rádium keltette ózonnal szellőztethetjük ki a nagyvárosok utcáit, ha a rádium segítségével oda vezethetjük el a villámló ég haragját, ahova akarjuk. Ha a vakok látni fognak, ha az orvos belelát a betege belsejébe, ha a rádiummal sebet gyógyítunk, és baktériumot irtunk. Mi lesz, ha az ellenségem megölhet azzal, hogy a szobámba rádiumot csempész, ha a hadviselő felek rádiummal fogják egymást pusztítani? És mi lesz, ha megindul az első rádiummotor? A motor, amelyet nem kell fűteni, nem kell árammal átjáratni, amelyben nem kell benzint robbantani, amelynek a súlya nevetségesen semmi? És a repülés! A víz alatt járás, az egész föld meghódítása. Tessék nekiereszteni a fantáziát, és elképzelni mindent, még azt is, ami el sem képzelhető. Mert ami perspektívát a rádium megnyit, azt még az emberi képzelem szeme sem képes végig bejárni.”
Cholnoky elképzelései közül a rádiummal való gyógyítás hamar széles körben valósággá vált. Hirdetések ajánlották a méregdrága rádiumsót és a polóniumot. Marie Curie világhíres lett, karikatúrát közölt róla a brit Vanity Fair. 1906-ban váratlanul meghalt Pierre, lovaskocsi gázolta el. Cholnoky írta „Curie Péter” halálakor: „…amikor a (világnak) a legnagyobb szüksége lett volna arra, hogy minden hozzáértő munkása teljes erejével álljon munkába, akkor jött egy ostoba kocsi, és elgázolta az e dologban legbeigazodottabb, legelmélyedtebb agyvelőt. Curie Péter ostobán, tragédia nélkül, utcai balesetnek lett az áldozatává. Pedig annyit elvárhattunk volna a rádiumtól, hogy az tegye a mártírjává. … De a rádium hálátlan, mint minden igazi nagyság. Odaadta a felfedezőjét az utca teherkocsijának. És Curie tragikuma az, hogy nincs a halálában semmi tragédia.”
Marie átvette férje tanszékének vezetését, ő lett az egyetem első női professzora. Hiába volt világhíres, nőként nehezebb volt a tudományos karrier felső lépcsőfokaira eljutnia, a lapok támadták, amikor akadémiai tagságra jelölték. A nemzetközi tudósközösségben viszont egyenrangú volt a többi nagysággal, az 1911. évi Solvay kongresszuson az akkor már vagy később Nobel-díjjal elismert urak között Marie az egyetlen hölgy, igaz, hogy hamarosan már kétszeres Nobel-díjas. 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott a polónium felfedezéséért, a rádium fémállapotban való előállításáért, természetének és vegyületeinek vizsgálatáért. A világháború alatti tevékenységét már bemutattuk a röntgensugárzás alkalmazásait tárgyalva. 1918-ra készült el Párizsban a Rádium Intézet, amely elismert nemzetközi kutatóhellyé vált. Marie előadókörutakat tartott Európában és az Egyesült Államokban, támogatásokat szerzett a rádiumkészletek növeléséhez. Rádium Intézetbeli laborja, szobája ma múzeum. A sugárzások okozta leukémiában halt meg 1934-ben. Az ő esetében beteljesült Cholnoky kívánsága, a rádium tette mártírjává.
1995-ben Mitterrand francia elnök döntése alapján Pierre és Marie Curie földi maradványait a Pantheonban temették el Párizsban. 2005-ben a franciák a 4. helyen minden idők legnagyobb franciájává választották Marie Skolodowska-Curie-t. (Az 1. helyre de Gaulle tábornokot tették.)
Azzal indítottuk történeti áttekintésünket, hogy 1895-1896-ban kezdődött el a modern fizika, Röntgen, Becquerel és a Curie házaspár munkásságának, felfedezéseinek köszönhetően. Véletlenül, pontosan ugyanebben az időben, 1896-ban kezdte el Max Planck német professzor a hőmérsékleti sugárzás vizsgálatát. Róla szól az a jól ismert anekdota, miszerint pályaválasztása idején azt a tanácsot kapta, hogy ne menjen fizikusnak, mert a fizika tudományában néhány apró részletkérdéstől eltekintve már mindent megoldottak. Az egyik ilyen részletkérdés a hőmérsékleti sugárzás értelmezése volt. Planck 1900-ban tette közzé a magyarázatot, ehhez azonban egy forradalmian új feltevést kellett tenni. Planck hipotézise szerint az elektromágneses tér energiája nem folyamatosan, hanem ugrásszerűen, diszkrét energiaadagokban változik. Ezek a kis adagok a kvantumok. 1900-ban elindult hódító útjára a kvantumfizika. A XX. század első évtizedeiben kiderült, hogy a mikrovilágot, benne a röntgensugarak kilépését, a radioaktív bomlásokat a kvantummechanika törvényei kormányozzák és ez a világ teljesen más, mint a makrovilág, hétköznapjaink jól ismert világa. De ez már egy másik történet.
Hozzászólások