A történészek újabban rugalmasan bánnak a korszakhatárokkal. Azt szokták például mondani, hogy a békés, a „hosszú” XIX. század 1914-ig tartott. Ha a fizikában is így járunk el, akkor más eredményre jutunk. A fizika XX. százada ugyanis 1895-96-ban kezdődött el. Ekkor fedezte fel Wilhelm Conrad Röntgen a később róla elnevezett sugárzást, néhány hónap elteltével Henri Becquerel az urán sugárzását. Majd jött Marie és Pierre Curie, a radioaktivitás felfedezői. Ők történetünk főszereplői, fantasztikus fejlődést indítottak el a fizikában.
Munkásságuk megismerése előtt próbáljuk meg beleélni magunkat a XIX. század utolsó évtizedébe, azon belül is a nagy felfedezések éveibe, 1895-96-ba. 1895. január 14-én Ferenc József magyar király fölmenti Wekerle Sándor miniszterelnököt és Bánffy Dezső bárót nevezi ki helyébe. (Ki tartja ma még számon ezt az akkor nyilván rendkívül fontosnak ítélt intézkedést?). Április 25-én Károlyi József Iréneusz nagyváradi premontrei tanár bemutatja drótnélküli távíróját, amely 20 m távolságot hidal át. A tudós tanárral később még találkozunk. Bányászsztrájkok vannak Salgótarjánban és Resicán. Augusztus 2-án a Budai Színkör bemutatja Gerhart Hauptmann „A takácsok” c. színművét, két hét múlva a miniszterelnök megnézi az előadást és betiltja a darab további előadását. Augusztus 5-én meghalt Friedrich Engels. Október 16-án a király szentesíti azt a törvényt, amely az izraelita vallást törvényesen bevett vallássá nyilvánítja. Október végén a szerző, Pietro Mascagni vezényli az Operaházban a Parasztbecsületet. December közepén a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezi, hogy az egyetemek bölcsészettudományi és orvosi karát nőhallgatók is látogathassák. Budapesten felépül a New York palota. Magyarországon megjelenik az első Benz gyártmányú gépkocsi. Eötvös Loránd miniszter megalapítja az apjáról elnevezett Eötvös József kollégiumot Budapesten. Verseskötete jelenik meg Vajda Jánosnak, Szomory Dezső novelláskötetét Párizsban adják ki. Elkészült Munkácsy Mihály Sztrájk c. festménye.
1896. februárban befejeződik az al-dunai Vaskapu szabályozása, a szorosba beengedik a vizet. Áprilisban az első újkori, athéni olimpián Hajós Alfréd két aranyérmet nyer. Április 21-én törvénybe iktatják a honalapítás ezredik évfordulóját, a millenniumot. Április 29-én megtartják az első magyarországi mozielőadást. Május 1-jén Jókai Mór darabjával megnyílik a Vígszínház, 2-án a király megnyitja a földalatti vasutat (az elsőt a kontinensen) és az ezredévi kiállítást. Június 8-án az országgyűlés ünnepi ülést tart az új Országház kupolacsarnokában. Mikszáth Kálmán elnökletével megalakul az első újságíró szervezet. Októberben átadják a Ferenc József, ma Szabadság hidat, megnyitják az Iparművészeti Múzeumot. November 1-jén játsszák az első hivatalos magyarországi labdarúgó mérkőzést. Ebben az évben kezdi meg működését a győri Magyar Wagon és Gépgyár Rt., elkészül a Kúria palotája, a mai Néprajzi Múzeum, megnyílik a Műcsarnok, Szegeden ekkor nyílik meg a Kass, a későbbi Hungária szálloda. Elkészül Munkácsy Mihály „Ecce homo” és Benczúr Gyula „Budavár visszavétele” c. festménye.
Ez a szecesszió kora. A szó kivonulást jelent, szembefordulást a kor akadémikus művészetével. Franciául art nouveau, új művészet, angolul modern style. Tiffany lámpákat csinál Amerikában, Gaudí Barcelonában már dolgozik a Sagrada Família templomán. Mucha szép nőket fest, Gauguin más típusú szépségekkel találkozik Tahitin, Toulouse Lautrec mulatók táncosnőit örökíti meg. Itthon Rippl Rónai József szőnyegén rózsát tart egy nő, Benczúr Gyula Budavár visszavételének ünnepi pillanatát ragadja meg. Rodin Isten kezét mintázza meg.
1895-ben Röntgen ötvenéves. Korábban Hollandiában Utrechtben, majd Zürichben tanult fizikát. Több német egyetemen tanított, 1888-tól például a Würzburgi Egyetemen. Első dolgozataiban a gázok fajhőjével, kristályok hővezetésével foglalkozott, elemezte a nyomás hatását a folyadék törésmutatójára, a kvarc elektromos és más jellemzőit, a fény polarizációs síkjának elektromágneses hatásokra történő megváltozását, a vízfelszínre szórt olajcseppek viselkedését.
1895. november 8-án este Röntgen a katódsugárcsövet vastag fekete kartonnal vette körül, hogy minden fényt kizárjon. Más kutatók korábban már furcsa fényjelenségeket észleltek katódsugár kísérleteik közben, Röntgen ezeket akarta tisztázni. A sugár útjába egy bárium-platinocianiddal bevont papírlapot helyezett. A sötét szobában a papírlap világítani, fluoreszkálni kezdett. Még akkor is világított, amikor már két méter távolságban volt a csőtől. Röntgen módszeres kísérletsorozatba kezdett. Különböző vastagságú tárgyakat, például vékony réz és alumínium lemezeket helyezett a sugár útjába és fényképezőlemezen rögzítette a képet. Megállapította, hogy a láthatatlan sugarak áthatolnak az anyagokon és az anyagok különböző mértékben nyelik el a sugarakat. Felismerte azt is, hogy a sugarak egyenes vonalban terjednek. Felvételt készített felesége kezéről is, ez volt az első emberről készített röntgen-felvétel. A kép hat héttel az alapvető fölfedezést követően, a karácsony előtti napokban készült. A képen jól elkülönülnek a csontok és a hús, szépen látszik az asszony gyűrűje.
A felfedezés hírét gyorsan megismerte a tudóstársadalom. Nem egész egy hónappal Röntgen tanulmányának megjelenése után a Természettudományi Közlönyben Wartha Vince műegyetemi professzor közreadta a felfedezés hírét. A cikket Klupathy Jenő fizikaprofesszor felvétele illusztrálta, ő is egy kezet világított át, mégpedig Eötvös Lorándét, az akkor éppen kultuszminiszteri posztot betöltő híres fizikusét. Szegeden 1896. január 18-án készített először felvételt Honor István a főreál fizika szertárában. Fantasztikus ez a gyorsaság, hiszen maga Röntgen csak január 23-án tartotta meg első nyilvános előadását. A bevezetőben már említett Károly József Iréneusz 1896 végére nagyváradi iskolájában felállította az ország első röntgen laboratóriumát, amelyben hamarosan gyógyászati alkalmazásokra is mód nyílt. Az orvosi alkalmazás lehetőségét mindenütt azonnal felismerték, 1896. januárban, a sugarak jellegéről még mit sem tudva, már felvételt készítettek egy csonttörésről. 1901-ben Conrad Röntgen fizikai Nobel-díjat kapott, a legelsőt.
___________________________
A 4 részes sorozat a szerző 2005. május 9-én Szegeden, A fizika nemzetközi éve alkalmából tartott előadásának szerkesztett változata
Hozzászólások