Mangalica kolbászt vacsoráztam. Finom volt, ízekben gazdag. Hosszú szünet után néhány éve jött újra divatba. A Magyar Nagylexikon azt írja a mangalicáról, hogy „zsírtermelésre nemesített, közepes termetű magyar sertésfajta. … A 20. század elején magyar szalámigyárak jelentették felvevőpiacát … Az 1940-es évekig Magyarországon egyeduralkodó mangalica az 1950-es évek elejére szinte teljesen eltűnt, a fogyasztói igények változása, ill. a lassú fejlődés miatt. … Újabban keresett exportcikk lett: Spanyolországban sonkát készítenek belőle.”
A vasasi gazdák már korábban, az 1930-as évek második felében átálltak hússertés tenyésztésre. A vasasi legeltetési társulat fennmaradt jegyzőkönyveiben lapozgatva feltárulnak a történet részletei. Eleink példamutató gondossággal kezelték a költségeket, minden részletre kitértek, jó példája ennek a versenytárgyalás meghirdetésének szabályozása, az ólak átalakításának megtervezése. Az alábbiakban változtatás nélkül adjuk közre a korábban nem publikált dokumentumok szövegét. Remélem az olvasók is megszeretik a ma már régies fogalmazást. Két szót tájszónak minősít a Magyar Nyelv Értelmező Szótára, ezért megadjuk jelentésüket: göbe – kifejlett nőstény sertés, görget – kandisznó párzik.
„Az 1930. december 16-i közgyűlésen a 8. sz. tárgy: Hússertés tenyésztésére való áttérés engedélyezése iránti kérelem.
Előadó a sertéstenyésztő gazdák abbeli kérelmét, hogy a hússertés tenyésztés engedélyezése iránt a szükséges lépések megtétessenek, miután a gazdaközösség a zsírsertés tenyésztésről már is áttért a hússertés tenyésztésére, ami kitűnik abból, hogy a községben 8 mangalica anyakocával szemben 30-at meghalad a yorksierei (sic!) angol fajta anyagöbék száma.
Kis Peti János legelőtársulati tag az előadói javaslatot pártolva előadja, hogy ő maga hajlandó egy megfelelő hússertés tenyészkant beszerezni és tartani s azt 5-6 pengő görgetési díj ellenében köztenyésztésre bocsájtani, ami által a gazdák mentesülnek a tenyészkan beszerzési és tartási költségeitől.
Halmi Pál kir. gazdasági felügyelő biztosítja a gazdákat arról, hogy kérelmüket a gazdasági felügyelőség – amennyiben illetékes helyen írásban előterjesztik – támogatni fogja.
Egyhangúlag meghozatott a következő véghatározat:
A legelőtársulati közgyűlés a sertéstenyésztő gazdák s illetve legelőtársulati tagok kívánságához képest elhatározza, hogy a mangalica zsírsertéstenyésztésről az angol hússertés tenyésztésére tér át s ezen elhatározásához a vármegye alispánjának jóváhagyását kéri, egyben megbízza a társulat jegyzőjét, hogy a vonatkozó kérvényt terjessze föl, hogy az elnyert engedély alapján a jövő évi tavaszi apaállatvizsgálat idejére egy yorksirei (sic!) tenyészkan már beszerezhető legyen.
1930. február 20. választmányi ülés, 1930/11. sz. tárgy. Véghatározat:
A legeltetési társulat választmánya hálás köszönettel tudomásul veszi a vármegye alispánjának rendeletét (723/1931.sz.), mellyel a közbirtokosság kívánságához képest a hússertés tenyésztésre való áttérést engedélyezni méltóztatott, egyben elhatározza a meglevő 1 drb mangalica tenyészkant – miután a mangalica anyagöbék száma 15-ön alul van – nyilvános árverésen értékesíti, az árverés megtartásával a társulati elnököt megbízza oly utasítással, hogy 120 Pengőn alul el nem adható, miután ezen összeget Bocz Mihály társulati tag beígérte s ezen összegért azt átvenni hajlandó.
Kimondja továbbá a választmány, hogy a beszerzett 2 drb hússertés tenyészkan részére a sertésólat a társulat terhére átalakíttatja s kanok kényesebb fajtájára való tekintettel az ólat deszkapadlóval látja el, melyhez az anyagot a legelő faritkításából szerzi meg.
Kimondja végül a választmány, hogy a beszerzett 2 drb kan gondozásáért a pásztornak évi 20 pengő külön díjat és 1 méter tüzifát állapít meg.
1930. február 20. választmányi ülés, 1930/12. sz. tárgy. Véghatározat:
Az apaállattartással kapcsolatos költségek megállapítása a folyó év I. félévére: I. Tenyészkanok tartása.
8 q vörös liszt á 15 P: 120 P
6 q szemes tengeri – 13 P: 78 P
2 db kan beszerzési ára: 150 P
2 db kan szállítási költsége: 22 P
2 db kan vizsgálati díja: 10 P
2 db kan biztosítási díja: 20 P
2 db kan gondozási díja: 20 P
összesen 420 P, mely összeg 70 db anyagöbe után 6 pengővel kivetendő kantartási járulékból nyer fedezetet.
1931. november 3, Rendkívüli közgyűlés.
21. sz. tárgy: megállapítják a közös legelőben nem érdekelt helybeli lakósok legelőhasználati díját. A jószág korára tekintet nélkül sertés után 5P. 22. sz. tárgy: egy tenyészkan elhullott, a tenyészkan beszerzését illetően az intézkedés máris megtörtént. 23. sz. tárgy: göbék görgetési díja 3 P.
1932. május 8. rendkívüli közgyűlés, 10. sz. tárgy: Az egyik tenyészkan értékesítése
A közbirtokossági elnök jelenti, hogy a községben dühöngött sertésvész a sertésállományt annyira megtizedelte, hogy az anyagöbék száma a 30-on jóval alul van s így egy tenyészkan elégséges. Javasolja, hogy az egyik tenyészkan eladassék, miután az eladást a járás főszolgabírájának már bejelentette s az eladáshoz az előzetes engedélyt megkapta.
1936. december 30. közgyűlés 4.sz. tárgy: tenyészállatok beszerzése
Közjegyző előterjeszti járási főszolgabíró úrnak, mint az apaállatvizsgáló bizottság elnökének 602961936 számú rendeletét, mely szerint 1937. február 1-éig a legeltetési társulatnak 2 db yokshire tenyészkant kell beszereznie. Bocz Mihály indítványára a közgyűlés meghozta a következő véghatározatot: A közgyűlés utasítja a legeltetési társulat vezetőségét, hogy kérjék meg a járási főszolgabíró urat, hogy az apaállatok beszerzésétől eltekinteni méltoztassék … A tenyészkanok beszerzésének szüksége nem forog fenn, miután a községben 2 db köztenyésztésre engedélyezett tenyészkan létezik.
1946. szeptember 29. közgyűlés 2. sz. tárgy: Kan tartás
Elnök a kan tartására vonatkozóan bejelenti, hogy csak tíz göbe van. Kant nem érdemes tartani. Karikás János vasasi lakosnak van kanja. A göbe tartók odavihetnék a göbéjüket. A közgyűlés kéri a vármegyei gazdasági felügyelőséget, vizsgálja felül Karikás János kanját, hogy megfelel-e.”
Hozzászólások