Kerék Imrének
– hatvanadik születésnapjára –
Rossz versnél szörnyűbb nincs, verset hát sosem írok.
Itt eme néhány sor könnyű tréfa csupán.
Első számjegyed ért, főhajtó férfit utánoz;
Nem kora törte meg őt, büszkén bókol az ész.
Másik – a nulla – csak annak semmi, ki sors nyomorultja:
Rozsdás képzeletű, szellemi szárnyaszegett.
Örvendj, testvér, most, hogy e számjegy részese lettél!
Minden szép, mi kerek: gyöngy, bor, nő s a világ.
A kontár
Kékpettyes giccslabdák szállnak tolla hegyéből.
Tolla helyébe csupán pettyes labda való.
Karrier
Légy tisztességes, jó, bölcs, áldozd fel a lelked,
S egy nap – előbb vagy utóbb – koldus lesz neved itt.
Skandálj jelszót, told szekerét hazugok seregének,
Krisztust újra feszítsd, s pénzed fénybe emel.
Akarnok
Szent sose volt ez az István, mért tör hát hatalomra?
Széppé s bölccsé őt csak hatalom teheti.
Terror Háza
Intő példa, mi volt. Jöjj, ember, nézz a tükörbe!
Borzadj és szabadulj múltadtól mielőbb!
Van, ki azért vájkál posványban, vérben, aranyban,
Mert retteg, hogy a kor jeltelenül feledi.
Jó uraim, szaporán igyekezzünk érdemesülni:
Rendezzünk be egy új, zordon, szürke szobát!
Tisztes munkáért obeliszket is adna a nemzet,
S nincs, aki érdemli. Félek, szűk lesz a ház.
Kezdőknek
Nem kifutópályád a papír, célnak ne tekintsed!
Sorsunk eszköze ő, kíméld hát, ha lehet!
Úgy tűnik, mindent elbír, mit rá maszatolnak.
Lassan jár az idő, elfogy a bölcs türelem.
Rossz fecsegésért nagy tömegével a mélybe taszít le,
S égbe repít fel, amint értéssel kezeled.
Ars poetica
Későn kezdtem pályám, s nem sietek befejezni.
Bár az idő hajszol, kár versengni vele.
Érdemrendért, gyors sikerért vetekedjen az ifjú!
Nálam görnyedten telnek még a napok.
Szép, ha a terv tengernyi. De szétpattan buborékja!
Értéket csak a kész, higgadt munka jelent.
Díj, dicsfény, rang elvész vagy feledésbe merülhet.
Egy van csak mi örök: tiszteljék nevedet!
Az okos és a bölcsek
Majdnem-polgármester uram, jól szőtted a terved.
Csakhogy a nép meg bölcs, mert nem rád szavazott.
Egy lázadónak
Kissként emlegetik, s mégis nagy, termete szálas.
Nagy a családneve és apró ember a hős.
Az anyakönyvben Barnának írták vezetékjét,
S mind szőkék voltak, kikből állt a család.
Ács a neved, bár orvosként szerzed betevődet?
Nem kell kommentár: sorsod fintora ez.
Balga, ki Fortuna ellen kíván vetni ma gáncsot:
Győzőnek hívják, s veszteni mégsem akar.
Szellemiek
Szellemi maszturbálók közt nevemet ne keressed!
Én írásommal más örömét kutatom.
Kétség, gyötrelem, elvárások Golgota-útja
Végén vár a kapu, mely nyugalomba vezet.
Szellemi végtermék s nem anyagcsere híg szüleménye
Nálam a vers vagy a könyv, melynek az ember örül.
Új arisztokraták
Nem lélek, csak a pénz motiválja az új sapienset.
Lélek nélkül a tett: korcs, üvegházi virág.
Történelmünk
„Lóra teremtették a magyart!” – mondták eleinkről.
Korcs gebe mára a ló, elvásott a nyereg.
Külső ellenség sose törte le büszke erőnket;
Pártos, jó uraink dúlták szét e hazát.
Ily lovagokkal el sem jutnánk Lech mezejéig;
Itthon érne utol sorvasztó vereség.
Így lesz majd a szabad, szorgos s elmés magyarokból
Balkanizálódó bérrabszolga-sereg.
Induljunk, ha valóban vár ránk szép Európa:
Ló magasából hát szállj le a földre, magyar!
Hozzászólások