Sokaknak vannak parkokban, sétányokon, utcákon kedvenc fái. Gyakran ok nélkül ítélik halálra ezeket a fákat, nagy 
szomorúságot okozva ezzel kedvelőiknek. Hangsebesség méréssel, az élő, lábonálló fákon is ki lehet mutatni az egészséges és beteg helyeket. Fiatal kutatóink dolgoztak ki egy ilyen eljárást, amellyel a hangsebesség változása alapján a fák sűrűségét is meg lehet határozni, anélkül, hogy kivágnák azokat.
Az alábbi ábrán egy ilyen mérés elve látható:
Egyre nagyobb szerepet játszanak napjainkban a gyenge faválasztékokból, a fafeldolgozás hulladékaiból és a valamilyen célra már felhasznált faanyagból készült farostlemezek és faforgácslapok. Mohácson farostlemezeket gyártanak. Az új gyártósoron, világszínvonalon
Fák hangsebesség méréssel történő vizsgálata
készítik majd korszerű technológiával a kedvelt, nagyfelületű lemezeket.
A soproni fakutató a Hamburgi Egyetemmel közös munkával az akácfából és csertölgyből is készítettek cellulózt, és nagyon szép papírokat. Ezeket a fafajokat eddig kizárták a papír alapanyagai közül.
Egyik leggyakrabban használt bútorunk a szék.
A képen fiatal formatervező hallgatók és fakutatók akácfából készült ülőalkalmatosságai láthatók. A székek méretezése összetett feladat, hiszen a fafaj sajátságain kívül a csomópontok méreteit, a ragasztást és a hallgatóság örökös nyugtalansági tényezőjét is figyelembe kell venni.
Akácfából készült ülőbútorok. Standeiszky Dániel munkája.
Utószó
Hazánkban a biomassza energetikai hasznosítása fontos, és még megoldatlan kérdés. Biomassza alatt ugyanis jelenleg szinte kizárólag a faanyagot értik, tehát a nagy fűtőművek közül egyre többen termelnek energiát faanyagból. Félő, hogy hazánk erdeit túlzottan terhelni, szegényíteni fogja ez az irányzat. A mi célunk az, hogy az a faanyag, amelyből értékes termék készíthető, ne kerüljön a máglyára. Hiszen mi reméljük, hogy örök társunk a fa. Erről szól a fával dolgozók szép dala is:
„A bölcsőtől már elkísér
Az egész élten át,
S ha munkád egyszer véget ér,
A sírba véle szállsz.”
Hozzászólások