A Tél meghalt
hirtelen kiszállt a játszmából
folyók könnye mossa kertemet
lelkek dalolnak a föld alól
szél simítja el a perceket
A Tél meghalt
Üzentem és üzentél
Nem mentem és nem jöttél
Lopok a Sorstól éjszakánként
nappal úgyis visszavesz mindent
sőt néha még annál is többet
fizetek az édes álmokért
Nincs kinek könyörögnöm
nem is tenném soha
visszhangzik a tág börtön
vacog a Nap foga
A Tél meghalt hirtelen
de született egy hidegebb lény
szívek falát szétfeszítő rém
kinek szemét rettegi a fény
ő a Közöny. Ismerem…
Hozzászólások