Nem maradhatsz ébren

Mily hideg éj ráz
Nyári álmokon át
Melyet fagyos lepke
Hűvös leple
Acélködként fed le

Vacogó fogsor darálta idő
Pereg le szemed előtt
Kétségbeesve húzott paplan
Sötétbe burkol a feketében
Hol a fehér fény ében
Ott nem maradhatsz ébren

Tágra nyílt szemekkel aludj
Csukott száddal némán hazudj
Tapintás nélkül érezd
Hogy ujjad seb nélkül vérez
S érezd végre, hogy e sötétben
Nem maradhatsz ébren

Megosztás

Tweet