Az életút • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Az életút

Általad életed nőjének hitt teremtés,
Életed egyik legnehezebb hetén hagyott el.
Ott hagyott a pácban, a vizsgák előtt,
De hogy ne legyen egyszerű, próbáld elfelejteni őt!

Ez most már biztos, hogy nem életed nője,
Hanem a kőkemény jövő megteremtője.
Ugyanis idővel rájössz, hogy nem érdemes törni magad,
Mert nő nélkül sokkal szabadabb vagy!

Nő nélkül ugyanis mehetsz külföldre dolgozni,
Mindig más nővel együtt lenni, esetleg ebből filmet forgatni,
Jobban ráérsz a haverokra, a …, a nőkre, a melóra,
Tehát nem kell a karodra óra.

Hogy értsd miről beszélek,
Nem kell figyelned, hogy mikorra mész érte!
Annyit iszol, amennyit akarsz,
S annyi nőt fogsz, hogy kifáradsz!

Amikor kellőképpen kibuliztad magad,
Akkor szedd meg jól magad,
Ha ezek megvannak és már vagy 30-35 éves,
Nagyjából ott az ideje, hogy keress egy feleséget!

Persze, van, akinek még ilyenkor sem tetszik ez a dolog,
Ilyenekből lesznek a vén nőtlen milliomosok.
Aztán találnak valakit, aki végleg kiszívja vérük,
S a sok pénzt a nők öröklik!


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS