A Morskie Oko mellett
Mostani kirándulásunk célpontja a Lengyel-Tátra két tengerszeme lesz. Mielőtt útnak indulnánk, tekintsük át röviden a Magas-Tátra legfőbb jellegzetességeit! A hegycsoport valamivel több, mint 700 négyzetkilométer területen helyezkedik el. Kétharmada Szlovákiához, egyharmada Lengyelországhoz tartozik. Keleti részén a Magas-Tátra vonulatai magasodnak, a hegység híres csúcsai a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), a Lomnici-csúcs (2632 m). A Tátrát főként gránit, valamint más, a természet erőinek kevésbé ellenálló kőzetek építik fel. E miatt a felszín igen változatos, az évmilliók során rendkívül látványos, völgyekkel szabdalt tájkép alakult ki. A jégkorszak gleccserei által felhalmozott morénahalmok mögött tengerszemek jöttek létre.
Téli hangulat május elején a Morskie Oko partján
Ezek általában kis tavak, de akad köztük néhány nagyobb is, például a Czarny Staw, vagy a Morskie Oko, melyeket hamarosan meglátogatunk. A Lengyel-Tátra legmagasabb pontja a határon magasodó Rysy (2499 m). A terület éghajlatát a tél és a nyár jelentős hőmérsékletkülönbsége, a borús, csapadékos nyár és a hosszú, április végéig-május elejéig is eltartó tél jellemzi. A Lengyel-Tátra hegyvonulatainál jól megfigyelhető a növényzet magassági elrendeződése, 1500 méterig fenyvesek, majd 1500 és 1800 méter között törpefenyők, bokorszerű kúszónövények élnek. A havasi rét fölött, 2000 méteres magasságtól csak a kopár sziklavilág található meg. A Tátra állatvilágának jellegzetes fajai a medve, a vaddisznó, a mormota, a különböző szarvas fajták, és nem utolsó sorban a meredek sziklák „akrobatája”, a zerge.
A Czarny Staw partján
A Lengyel-Tátra területét sűrűn behálózzák a jól kiépített turistautak; a népszerű helyekre felvonóval, vagy lovaskocsival is el lehet jutni. Zakopane közelében ülhetünk a felvonó kabinjába, amely rövid idő alatt felrepít bennünket a Kasprowy-csúcsra, ahonnét fantasztikus panoráma tárul elénk a kétezres hegycsúcsok világára. Innen, a lengyel-szlovák határ vonalán, részben a hegygerincen kialakított turistaúton délkelet felé haladva néhány óra alatt eljuthatunk a Morskie Oko-hoz, a Lengyel-Tátra talán legszebb kirándulóhelyéhez.
Útban a Morskie Oko-hoz
A Morskie Oko nem csak hosszas gyalogtúra után érhető el, hanem északkelet felől, kiépített úton is megközelíthető. Ezt a lehetőséget nem csupán kényelemből érdemes választani, hanem azért is, mert a Kasprowy-felvonó kapacitása véges, gyakran több órát kell várni, hogy beülhessünk a kabinba. Az út a szlovák-lengyel határon vezet, a Biela voda patak mentén. A Nemzeti Park bejáratánál szállunk ki a járművünkből, majd gyalogosan, vagy lovaskocsival folytatjuk az utat. A körülbelül 3 kilométeres út végén pillantjuk meg a hatalmas, kopár hegyek ölelésében, 1393 méter magasságban elterülő Morskie Oko-t. A tengerszem mélysége 51 méter, felülete 34 hektár. A tó fölött, Szlovákia és Lengyelország határán tör az ég felé Lengyelország legmagasabb hegycsúcsa, a 2499 méteres Rysy. Mellette kisebb csúcsokat láthatunk, a Mengusfalvi-csúcsot, a Mnich-et, és a Rysy „kistestvéreit”. A Morskie Oko partján hagyományos górál stílusú vendéglő áll, mellette indul a turistaút a másik, közeli tengerszemhez, a Czarny Staw-hoz. A Czarny Staw a Morskie Oko-tól délkeletre, a tó szintjénél 200 méterrel magasabban, egy hegygerinc mögött helyezkedik el. E festői kis tavat megkerülve vezet a turistaút a Rysyre.
(a szerző felvételei)
Hozzászólások