Longhera | 2001

Szépirodalom - vers

2001

Lagymatag semmibe hullik a világ
a belső űr Istenért kiált
vacog, didereg a lélek.

Jaj, félek!

Sarokba húzódom
ajtóm bezárom
de jaj ott is hallom
kívül-belül
hogy sír és jajong a lét.

Nyújtott sikolyok húznak el mellettem
és még mindig MINDEN
daccal a szeretetért sikong.

De jaj, félek!
Kihalt a szeretet és meghalt az Ember!

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “2001”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés