Képek az 1998-as Faltenyészetről (forrás: https://www.facebook.com/faltenyeszet)

Tizenhat év elteltével, 2014. november 3-án ismét vándorló falak jelennek meg a pécsi belvárosban. Borza Endre és művésztársai, Pécs képzőművészei, írói, költői, színészei és civil közreműködők újra életre keltik az 1998-ban megvalósított, Faltenyészet című egész napos művészeti akciót a Széchenyi téren és a térre vezető utcákban.

Az akkor közel 700 közreműködővel lezajlott performance-ról viszonylag kevés dokumentum maradt fenn, viszont mindazokban, akik annak idején követték a város kulturális életének eseményeit, vagy az akció napjaiban Pécs belvárosában jártak, élénken emlékezhetnek rá, ahogy az Ytong falazóelemeket a lelkes közreműködők állandó mozgásban tartva vándoroltatták a főtér környékén, mígnem a fehér téglák épületté és kemencévé formálódtak a dzsámi és a Szentháromság-szobor között. Az akció lényege az „építkezés” mellett a közös alkotás élményének átélése volt.

Az 1998-as performance megálmodói és létrehozói úgy érezték, idén eljött az ideje annak, hogy újból megjelenjenek Pécs belvárosában a vándorló falak. Az elhatározást tettek követték. Októberben kiállítást szerveztek az egyik belvárosi bárban, bemutatva az 1998-as Faltenyészetet a fellelhető dokumentumok, fényképek, videók segítségével. A kiállításhoz előadások, beszélgetések kapcsolódtak, melyeken a 16 évvel ezelőtti történések felidézése mellett az idei tervek is szóba kerültek.

Ami még ennél is izgalmasabb, a bő másfél évtized alatt lezajlott változásokat is áttekintették a résztvevők. Nem is hinnénk, mennyi minden megváltozott e viszonylag rövid idő alatt. Mi, akik részesei vagyunk a változásoknak, általában nem vesszük észre azokat. Viszonyítási pontokra van szükségünk. Össze kell vetnünk a múlt egy adott pontját a jelennel. Ezért fontosak az ilyen visszatekintések, az egykor letett fonalak újbóli felvétele és tovább gombolyítása. Mi minden változott Pécsett és a világban? A belváros képe, az utcák és terek burkolata, az épületek homlokzatai. Az emberek közötti kapcsolatrendszerek, a kommunikáció – hol volt akkor digitális fényképezőgép, okostelefon, internet, bárki által megvalósítható élő közvetítés? Alig maradt fenn az akkori akcióról néhány dokumentum… 16 év rövid idő, mégis hihetetlen változások zajlottak le 1998 és 2014 között. Az akkori óvodások felnőttekké váltak. Alapvető értékrendváltozás zajlott le ezalatt, globális szinten. Teljesen máshogy élünk, máshogy zajlanak mindennapjaink. A dolgok átértékelődtek. Ez mindig így volt, mióta világ a világ, de ahogy haladunk előre az időben, talán egyre rövidebb időszakok is elegendőek ahhoz, hogy szinte minden gyökerestül megváltozzon.

A vándorló falak előre nem meghatározott módon, változnak, tenyésznek – Aknai Tamás világított rá az egyik beszélgetésen arra, hogy a tenyészet és a kultúra szinonim fogalmak – alakzatokat formálnak, majd eltűnnek. Gondolatokat idéznek, és a szó szoros értelmében meg is jelenítenek, hiszen a tervek között szerepel, hogy szavakat festenek majd az építőkövekre, majd azokat tetszőleges sorrendben elhelyezve mindig értelmes mondatot fognak kiadni. A falak szimbólumok, melyek épülnek, mozognak, vándorolnak, végül ledőlnek. A ledőlő falak jelentéstartalmát nem kell elmagyarázni.

A Faltenyészet idén sem grandiózus turistaattrakció, nem százmilliós projekt. Eredeti ötleteket megvalósító, tettre kész művészek és művészet iránt elkötelezett magánszemélyek figyelemfelkeltő, látványos és gondolatébresztő akciója. Mégis előre borítékolható, hogy emlékezetes esemény lesz, melyben sokan közre fogunk működni, amire érdemes lesz visszaemlékezni, és esetleg 16 év után újra összegyűlni, közösen alkotni, építkezni és visszatekinteni – akkor már kétszer 16 évre!

Találkozzunk 2014. november 3-án a pécsi belvárosban – majd 2030-ban újra, ugyanott!

Videó (Faltenyészet 1981 – 1998 – 2014):
http://www.youtube.com/watch?v=r324XNfRDKg

Facebook oldal:
https://www.facebook.com/faltenyeszet