Mikor határozta el, hogy népdalénekléssel fog foglalkozni?
Már gyermekkorom óta génjeimben hordozom a népdalok szeretetét, édesanyám Izsákon, édesapám Kecskeméten született, ennél fogva igen sok jeles eseményen vettem rész szüleim révén (lakodalom, búcsú, kukoricafosztás, keresztelő, nyaralások a rokonoknál, „libapásztorkodás”, dinnyehűtés a forró homok mélyén stb.). Hivatásszerűen az első tévés népzenei vetélkedő győzteseként 1970-ben kezdtem a világot járni és hirdetni a magyar népdalok semmihez sem hasonlítható szépségét.
A Fővárosi Zeneiskolában mely tanáraira emlékszik különleges megbecsüléssel?
Bodza Klára és Dunai Tamás a Hagyományok Házában
Különös szeretettel gondolok Veszely Gabriella tanárnőre, akitől az alapokat tanultam, és Lugossy Jenőné Magdi nénire, aki felnyitotta a szemem a népdalok igazi szépségére. Sajnos már mindketten eltávoztak a földi világból.
Szegeden 1974 után milyen eseményre emlékszik vissza szívesen?
Az 1974-et követő két év különös jelentőségű számomra, mert énekesi pályám mellett (akkor már volt egy vendéglátó ipari főiskolai diplomám) elvégeztem Szegeden a Tanárképző főiskolát ének-zene szakon ,mely későbbi tanári pályámon sokat jelentett. Ez alatt a két év alatt megismertem és megszerettem Szeged városát, ahol sokat sétáltam a Tisza parton, miközben a vizsgákra készültem.
1968-ban, 26 évesen nyerte a „Nyílik a rózsa” népzenei vetélkedőt, erre miként emlékszik vissza?
Ez az év életem fordulópontját jelentette, hiszen ettől kezdve 180 fokos szögben megfordult az életem és a vendéglátóipari pályát művészpályára váltottam. Az igazság az, hogy egyáltalán nem számítottam győzelemre, mert igen sok tehetséges fiatal vett részt a versenyen, s nem gondoltam hogy a népdallal ilyen szép eredményt érek el .Az is igaz, hogy nagyon kemény munkával csak később sikerült elismerést kivívnom a népzenei világban, mert eleinte pontosan a Nyílik a Rózsa vetélkedő miatt nem akartak befogadni. A tiszta, eredeti forrásból származó népdal iránti hűségemet, elhivatottságomat több éves komoly és kitartó munkával kellett bizonyítanom.
Mi késztette arra, hogy könyveket írjon?
Több mint tíz éves világjáró körutamon olyan tapasztalatot gyűjtöttem a hiteles népdal-előadásmód titkairól, hogy úgy éreztem, ezeket a tapasztalatokat tovább kell adnom a következő generációnak, hogy ők már könnyebben boldogulhassanak, és tökéletes munkát végezhessenek a hagyományőrzés, a paraszti kultúra ily módon történő átörökítése terén. Ezért elhatároztam, hogy eddigi tapasztalataimat tankönyv formájában rögzítem. A könyv megszerkesztéséhez nagyszerű társat találtam Dr. Paksa Katalin zenetudós személyében. Így született meg a Magyar Népi Énekiskola öt kötete.
A megjelent lemezei közül melyik áll legközebb Önhöz?
Bodza Klára és Szarvas István
Ez nehéz kérdés, mert mindegyiket egyformán szeretem (Bodza Klára és a Tátika énekegyüttes, Lélekvirágok, Fúdd el, jó szél fúdd el… balladák, végül az Ó, áldott Szűzanya című lemez), de a kedvencem mégis a legutolsó: az Ó áldott Szűzanya szakrális lemez, mely nemcsak azért kedves és fontos számomra, mert kicsit összefoglalja eddigi munkásságomat, hanem azért vagyok erre a legbüszkébb, mert 72 évesen készítettem el és hittem abban hogy az égiektől elég erőt kapok a felénekléshez. Úgy érzem, nemcsak a lemezhez, de az élő bemutatóhoz is megkaptam ezt az erőt, ezt a bemutató koncerten lévő hallgatóság is érezhette.
Mikor fordult az egyházi zene felé?
Az egyházi zene már gyerekkorom óta életem részévé vált, hiszen Édesanyám vallásosan nevelt bennünket (nyolc gyermekes család lévén), és bizony a nagy katolikus ünnepeken és jeles napokon egymás kezét fogva mentünk a templomba és önfeledten énekeltünk. Ezt a jó szokásunkat mai napig megtartottam. E mellett már régóta forgatom Erdélyi Zsuzsanna híres gyűjteményét a „Hegyet hágék, lőtöt lépék” c. kiadványt, valamint Reményik Sándor versesköteteit, így a lemez szerkesztésekor a szakrális dalok mellé nem volt nehéz kiválasztani a legszebb archaikus imádságokat és verseket. Végül, az egyházzene felé fordulás idősebb korban már szinte természetes, már többet imádkozunk, befelé fordulunk, elcsendesedünk – én is ezt teszem.
Hogy látja a népdal helyét , helyzetét Magyarországon és a világon?
Hála istennek ebben a modern „eurós” világban végre fontos helyet kapott a magyar népdal. Hiszen mivel védekezzenek az etnikumok saját értékeik megőrzésére az uniformizálás ellen. Például a mi esetünkben a népdalok, népzene, néptánc, népi iparművészet, a magyar paraszti kultúra hagyományainak őrzésével, mely egyben magyarságunkat is erősíti .Végül a világban úgy érzem kezdünk érdekessé válni, gazdag kultúránk által ismernek minket és szeretnek, amit számtalan külföldi nemzetközi népzenei találkozón megtapasztaltam már.
Bodza Klára
1967-1974 között a Fővárosi Zeneiskola diákja volt. 1974-1976 között a Szegedi Tudományegyetem ének–zene szakán tanult.
1968-ban a Nyílik a rózsa című népzenei TV-vetélkedő nyertese volt. 1969-1981 között szabadfoglalkozású zeneművészként dolgozott. 1981-1987 között a III. kerületi Zeneiskola népzenei tagozatán tanított. 1987-től a XXII. kerületi Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola népiének tanára, valamint a népzenei tagozat vezetője. 1985-től a Tátika Énekegyüttes alapítója és vezetője. Kidolgozta a magyar népdal zeneiskola szintű oktatási módszereit. Népdalgyűjtő munkát is végzett. Népdal előadásmódról megjelent tankönyvek társszerzője. 10 lemezen énekel, 1996-ban önálló hangkazettája, 1997-ben önálló CD-je jelent meg a Tátika Énekegyüttes közreműködésével.
2015 februárjában Budapesten a Hagyományok Házában nagy sikerrel mutatta be művésztársaival az Ó áldott szűzanya című szakrális lemezét. Németh László- (1988) és Eötvös József- (2007) díjak tulajdonosa.
Hozzászólások