Andor Edit (Fotó: Lantai József)
Zsúfolásig megtelt Nagy András grafikusművész Szép utcai kiállítóterme Budapest ötödik kerületében, ahol a Théba Művészeti Akadémia diákjai mutatták be az általuk készített csodálatos festményeket, grafikákat, fotókat és öltözék kiegészítőket.
Az Akadémia operaénekes igazgatója, Andor Edit sajtótájékoztatóján az iskolával kapcsolatban a következőket mondta: „Csakazértis” dacolva mindennel, folytatjuk. Állami támogatással vagy anélkül, de folytatjuk. Bár ez most nem is kérdés, hogy „veled vagy nélküled”, hanem ahogy István a király mondta „veled Uram, de nélküled”. Nélküled, mivel támogatás nincs a következő tanévben.
A következő tanévvel kapcsolatos elképzelések ismertetése után rátért a kiállításra.
A kiállítással is szeretnénk felhívni a figyelmet magunkra, a művészeti iskolák fontosságára. Amint látják, a művészet mindig ad valamit a társadalomnak, gondolatokat, érzéseket ébreszt, értéket teremt. Művészet nélkül nincs emberiség, mint ahogy Budapest nincs emberek nélkül.
Théba, ruhakészítés
A kiállítás létrehozásában főleg Hetényi Zsolt, Simándi-Kövér Annamária művésztanárok segítettek a diákoknak. Köszönet a Szép Műhelynek, Nagy András grafikusművésznek, hogy befogadott minket, és köszönet a sajtófőnöknek Szabó Katának.
A téma: Budapest – emberek nélkül, ahol az embereknek csak a lenyomataik láthatók: épületek, biztonsági kamerák, öltözékek, tárgyak.
Jancsó Sarolta színművész és Baráz Ádám zongoraművész sincsenek jelen a kiállítóteremben, csak a hang, az emberi hang és a zongora hangja töri át a falakat. Mándy Iván sorai szólnak: „…régi villamosmegálló, egy bolt és a zongora hangja, ahogy mentem végig az utcán. Nem álltam meg, nem néztem fel az ablakra, de olykor most is várom, hogy megszólaljon fölöttem a zongora.”
Pszeudo-érzések, hangulatok lenyomatai, emberi érintést hordozó tárgyak, épületek.
Segítsenek, hogy jövőre ne csak „pszeudo” iskola legyünk, ne csak lenyomatai a régi szép iskoláknak. Mert az iskolák élni akarnak, túlélni. „csakazértis” sétányok – Budapest.
A divat- és stílustervező képzésben résztvevő diákok a várost, mint témát, mint inspirációt különböző eszközökkel dolgozták fel a Pszeudo BéPé c. kiállítás kapcsán.
A „város pólók” az urbánus élet sajátosságaira reflektálnak. Ábrány Anett „Támogassa!” feliratú, szitanyomással készült pólója a városi szegénységre reagál.
Wachtler Tímea munkájában fekete szemetes zsákok kapnak új funkciót és válnak esztétikus kiegészítőjévé egy ruhadarabnak.
Kótsch Petra öltözékén nagyvárosi látkép jelenik meg, első látásra szokványos alapanyagok felhasználásával. Az épület sziluettek ablakai tisztítószeres műanyag palack darabkái, szegeccsel felerősítve.
Kerekes Szilárd emberi testre, szövéssel formázott öltözéke geotextilből készült. A nem öltözködési célokra szánt műszaki textília került így átértelmezésre.
A tematikus kiállításra szánt munkák másik csoportja a városi lét megkerülhetetlen tárgyait, a szórólapokat dolgozták fel. A kidobandó, környezetet szennyező, mindenki számára felesleges és terhes papírhulladék kiegészítő tárgyak alapanyagaként került felhasználásra. A különböző technikák segítségével a viselhetőség illúzióját keltő tárgyak születtek.
Ábrány Anett vegyes technikával készült lábbelije a precíz, részletgazdag megoldások által ad értéket az értéktelen papírhoz.
Kótsch Petra papír táskái kívül mozgalmas, színes életet idéznek, belseje azonban a városi élettel együtt járó magányra utal.
Wachtler Tímea fejfedője derűs, vidám látványt kelt, ám – ahogy a többi munka is – ezzel egy időben erőteljes utalást rejt a növekvő városi szegénységre és nyomorra.
Kreatív, érzékeny válaszok születtek a diákok részéről egy aktuális kérdés felvetésre.
Hozzászólások