A világ és hazánk erdői: számokban

Az erdő csodálatos terméke, ajándéka a fa. Bármilyen fa legyen is, annak külalakja, tulajdonságai elválaszthatatlanok szülőhelyétől, az erdőtől. Földünk erdőterülete 3450 millió hektár. A földrészek erdősültsége nagyon különböző, általában attól is függ, hogy mennyi ideje hódította meg azokat a civilizáció. Afrika területének 17,7%-át, Dél-Amerika 49,7%-át, Európa (szovjet utódállamok nélkül) 30,9%-át borítja erdő. Európában napjainkra kevés maradt a fafaj gazdagságból, megközelítőleg 50 fafaj fordul elő. Észak-Amerikában a fafajok száma 850 körül van. Magyarországon az erdőtervvel rendelkező és faállománnyal borított terület 1738 ezer hektár, a teljes terület 18,7%-a. Az ún. élőfa készlet 320 millió m3. Európa erdeivel ellentétben összes erdőterületünk 85%-án lombos, 15%-án fenyőerdő található. Ez a fafajösszetétel döntően meghatározza a fafeldolgozás és egyben a fakutatások irányát is.

Magyarország erdőinek fafajcsoport szerinti megoszlása

A fa keletkezése és növekedésének csodája

A fa növekedése. Mészáros György rajza

Az élő fa növény. Mint szerves növényi test a természet biológiai törvényeinek engedelmeskedik. Minden növény sejtekből épül fel. A legegyszerűbb, vízben élő algák egyetlen sejtből állnak, a fák ezeknek a kis építőelemeknek a millióiból. A sejtek osztódással keletkeznek. Egy anyasejtből rendkívül bonyolult folyamat eredményeként két új sejt születik, amelyek egymáshoz hasonlóak, vagy különbözőek lehetnek. A fák rendkívül különböző felépítésű sejtekből állnak.

A fa növekedése a mag csírázásával kezdődik, a Föld középpontja felé gyökeret ereszt, és szárat a föld fölé, a fény felé. Mindkettő nedvdús sejtekből áll, amelyek vékony hámmal vannak körülvéve. A művész fantáziájában az alábbiakban láthatók az „első lépések”. Hamarosan elfogy a mag magával hozott tápláléka, a növénykének már magának kell gondoskodnia arról, amit magjából elfogyasztott ahhoz, hogy tovább növekedhessen. Egy, vagy két sziklevelet növeszt, hogy megkönnyítse a környezethez való alkalmazkodását. A száron megjelennek az első levélkék és a gyökérből oldalgyökerek nőnek, hogy felszívják a talajból a vizet és az oldott tápsókat. Minden fafaj kizárólagosan rá jellemző, egyéni formájú, felépítésű.

A csemetékből felnövekvő fa törzse és az abból növekedő ágakból és levelekből álló korona a fafajra jellemző, összetéveszthetetlen habitus.

A fafajok gyökérrendszere is különböző. Az erdeifenyőre a mélyre hatoló főgyökér, a lucfenyőre a főgyökeret hamar túlnövő mellékgyökerek jellemzők. A jegenye és a bükkfáknak szárgyökér rendszerük van, gyökereik ferdén hatolnak a földbe. A fákban levő hihetetlen életakarást mutatják a sokszor leküzdhetetlen akadályokon áthatoló, talajt kereső gyökerek.

És ki ne látott volna magas épületek tetején, vagy homlokzatán megkapaszkodó fácskákat, amelyeket nyaktörő mutatványokkal rendszeresen eltávolítanak onnan. Aztán hűségesen ismét kinőnek.

Földünkön a növények keletkezésének, növekedésének alapvető feltétele a fotoszintézis. Szakmánkban a köznapi népszerűsítő irodalom így teszi fel a kérdést: hogyan lesz a levegőből fa? A fák növekedése elsősorban a fotoszintézissel történő anyagképződésen alapul, másodsorban a különböző anyagátalakulásokon és átrendeződéseken. A fotoszintézis a növények alapvető, fantasztikus tulajdonsága, amellyel a levegőben lévő mintegy 0,03% gázalakú szén-dioxidot (CO2) szilárd anyaggá változtatják. Ehhez szükséges a napsugárzás energiája, amely csodálatos és bonyolult módon a zöld színtestecskéken, a klorofill testecskéken keresztül fejti ki hatását és a levegőben lévő szén-dioxidból, valamint vízből a növényben szerves anyagot: glukózt hoz létre. A fotoszintézis a Napról érkező sugárzás nélkül nem jönne-jöhetne létre, így az élet keletkezése és fenntartása Földünkön a Napnak köszönhető. Ezeket az összefüggéseket manapság a teológusok is elismerik, a Bibliában leírt Genezis ellenére. Magyarázatot arról kell adni a filozófusoknak és teológusoknak, hogy az egész folyamatot ki vagy mi indította el.

Sziklák között megkapaszkodó erdei fenyő gyökerek

Az atmoszféra felső rétegeiben levő kozmikus sugárzás kismennyiségben nitrogénből alakít át szenet. Ez a radioaktív szén C14, amelynek felezési ideje 5300 év. Az átalakulás után részt vesz az asszimilációban, így minden szerves, természeti anyagban megtalálható. A szerves anyagok életkora ennek alapján jól megállapítható. Bármennyire is érdekes a radioaktív szén, jelentősége az asszimiláció szempontjából elenyésző, hiszen Földünkön mindössze 80 t van jelen.

A szénkörforgásban az erdők, a fa szerepe döntő, hiszen, a Föld szervesanyag-készletének 80%-át az erdők tárolják. Egy év alatt egy hektár erdő két tonna szerves anyagot „termel”, de ez a mennyiség különböző fafajok esetében változó.

Az elmondottak kellőképpen alátámasztják, miszerint az erdő- és fagazdálkodás életünk, életterünk szempontjából az egyik legmeghatározóbb tevékenység, amit felelősséggel kell, és csak szakértelemmel lehet végezni.

Következő rész

Megosztás

Tweet