Dr. Mándoki László | Baskír találósok

Népszerű tudomány

Baskír találósok

Egyetemi éveim alatt ó-török nyelvekkel is foglalkoztam, s az élő török nyelvek közül azért esett a baskírra a választásom, mert fel akartam dolgozni Mészáros Gyula 1909-ben gyűjtött, a budapesti Néprajzi Múzeumban őrzött anyagát. Mészáros Gyula Julianus barát nyomában járta be Magna Hungaria, a mai Baskíria földjét, hogy nyelvi és néprajzi adatokkal járuljon hozzá az őshazakutatás kérdéseihez. A honfoglaló magyar törzsek nevei (például Jenő = Jenej, Gyarmat = Jurmati) ma is szerepelnek a baskír törzs- és nemzetségnevek között – Mészáros személyesen is találkozott velük!

1959-ben egy hónapon át tolmácsoltam Rail Kuzejev és Tolmasz Garipov baskír kutatók mellett magyarországi látogatásuk alkalmával, 1961-ben Kuzejevvel közösen publikáltuk Ufában (Baskíria fővárosában) a Mészáros-gyűjtemény első ismertetését. Baráti kapcsolataink tovább erősödtek 1964-es moszkvai találkozásunkon, a IX. Nemzetközi Néprajzi, Nyelvészeti, Antropológiai és Régészeti Kongresszuson.

Baskír barátaimtól, akik 1975-ben Pécsett is meglátogattak, sikerült szótárakat és találósgyűjteményeket kapnom, most ezekből idézek néhány szöveget műfordításban, de az elsőt baskírul is.

(Gyöngyeimet elszórtam –
Hold meglátja, Nap felkapja.)
A megfejtése: harmat vagy dér.

Ez a találós az egész magyar nyelvterületen ismert, Lábadi Károly drávaszögi és Ráduly János kibédi gyűjteményének címadó rejtvénye:

Hold elejti,
Nap felkapja.

A harmatra vonatkozó tizenkét kibédi (Erdély) találós közül az első teljes változat a következő:

Hágcsón hágtam, lépcsőn léptem,
aranygyűrűm elvesztettem.
Hold letette, Nap felvette,
Kebelébe elrejtette.

Többé-kevésbé hasonló, kibővített formákban megvan ez a rejtvény a tatároknál és a csuvasoknál, de megtaláljuk a nagyoroszoknál is, ahol közel száz változatát jegyezték fel, s akiknél a Hajnal, Mária, Olena vagy Orija a „kulcsait” szórta el…

De lássunk ezek után néhány további baskír találós mesét!

Két szép madár kergetőzik,
egymást soha el nem érik.
– A nap és a hold.

Ezer fillér, ezer garas,
közöttük egy ezüst húszas.
– A csillagok meg a hold.

Apám sok-sok subát öltött,
megkönnyeztem, ha vetkőzött.
– Vöröshagyma.

Vessző, vessző, nyílvessző,
aranyhegyű, ehető…
– A búzakalász.

Kru-kru, darvak krugatnak,
krugatva kiáltoznak,
és bár harmincan vannak,
közös fészekbe tojnak.
– A napok és a hónap.

Sok-sok suba
egy araszba.
– Káposzta.

Ezt fejtse meg, aki tudja:
télen fehér, nyáron barna,
füle nagy, de farka kurta.
– Nyúl.

Sok népnél fellelhetők a felelgetős rejtvénydalok, így a baskíroknál is. Végezetül álljon itt egy ilyen dal műfordítása. Kár, hogy a dallamát nem közölték, de bizonyára érdekes lesz így is!

Gyékényről hét hajtás,
mi lehet az barátom?
Nád tövéről két hajtás,
mi lehet az, barátom?

Íme, ott megy, nyoma nincs,
mi lehet az, kedvesem?
Folyton jár, de lelke nincs,
az mi lehet, kedvesem?

Alacsony ég havát szórom,
mi lehet az, édesem?
Íme itt megy, útja korom,
az mi lehet, édesem?

Füle van, s nem hallgatózik,
mi lehet az, hitesem?
Szája van, és mégsem eszik,
az mi lehet, hitesem?

Gyékényről hét hajtás,
nem hét testvér lenne-e?
Nád tőről a két hajtás
apa s anya lehetne…!

Ami halad, s nyoma nincsen,
Vízen a csónak lehet,
és ami jár, s lelke nincsen,
csak a zsebóra lehet!

Alacsony ég havát szórja?
Liszt szitálása lehet.
Megy, és fekete az útja?
Csak szántó eke lehet!

Füle van, s nem hallgatózik,
más, mint födő, nem lehet.
Szája van, és mégsem eszik,
az bizony állat lehet…!

(A baskíroknál éppen úgy, mint a magyar nyelvben, az állat nem eszik, hanem habzsol, fal vagy zabál…!)

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Baskír találósok”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés