Nyelvtudomány

Sokan gondolják úgy – tévesen –, hogy Baranya megyének már nincsenek nyelvjárásai. Kétségtelen, hogy a köznyelvi kiejtés hatására és a nyelvfejlődés eredményeként szürkülnek, visszaszorulnak nyelvjárásaink.

A mindennapi beszédben gyakori, hogy sok olyan szót hallunk, amelynek újszerű jelentése eltér az általunk ismert szó alapjelentésétől. Szerencsés esetben a szó mondatkörnyezete és „szófejtő” készségünk alapján – némi hezitálás után – megértjük a számunkra furcsa szóalak jelentését.

A magyar nyelvjárástudomány (dialektológia) történetében látványos alkotások közé tartoznak a tájszógyűjtemények.

Az Index 2024. júl. 17-i számában olvastam: „A franciák visszautasíthatatlan ajánlattal döntötték be Haiti gazdaságát, ami a mai napig nem tudott lábra állni.” A bonyolult hírből azt tudtam kiolvasni, hogy a franciák 1805-ben – hitelnyújtás során – teljesíthetetlen feltételeket szabtak a törlesztésre, és emiatt összeomlott a szigeten a gazdaság.

Sokan kérdezték már tőlem: Hogyan találsz rá írásaid témáira? Kicsit tréfásan ez volt a válaszom: Nem én keresek témát. Azok találnak meg engem. – Tényleg így van. Mintegy belebotlok a témába, és az addig birizgál, amíg nem kezdek rajta gondolkodni. Például látom az egyik garázsajtóra írt táblán: Autó kijárat, cégtáblán: Használt autókereskedés, s máris megszületik a gondolat: ha ennyire nem értik Pécsett az emberek a szóösszetételek írásmódjának szabályait, érdemes lenne erről a témáról egy kis tájékozató írást írni és közzétenni.

Nyelvünkben vannak olyan különleges szavak (fogalmak), amelyekhez nem tartozik fölérendelt fogalom. Ezek az ún. hiperonimák a jelentéstani szakirodalomban.

Életünkben gyakran jutunk válaszúthoz. A továbbjutás módját mérlegelés után határozzuk meg. A választás lehet: jobbra vagy balra fordulva kell tovább mennünk, esetleg szóba jöhet – jelképesen szólván – a harmadik vagy akár a negyedik út is.

Egyszerűen szólván: véletlenül. Néha ugyan elém kerül egy-egy nyelvhelyességi probléma, de az a gyakoribb – képletes gondolattal –, hogy a témák találnak meg engem.

Mi lehet az oka annak, hogy a köznévi és tulajdonnévi szóösszetételek rendszerének tanulása és helyesírása változatlanul nagy gondot jelent a diákoknak és felnőtteknek egyaránt? Talán az, hogy az összetételek rendszerezése több szempont alapján történt, és nem könnyű a rendszerek között kapcsolatot teremtenünk. Az egybeírás és a különírás, valamint a több elemű szóösszetételek helyesírási szabályainak alkalmazása során is sok a bizonytalanság.

Ha jó a beszédhallásunk, könnyen felismerjük, hogy értelmes-e az adott szöveg interpretációja. Ha számunkra követhetetlennek tűnik a szöveg tartalma, akkor lankad a figyelmünk, de még az is előfordulhat, hogy bosszankodunk a produkció miatt.