Baranya megye tárgyi és szellemi néprajza iránt a fokozottabb érdeklődés az 1920-as 30-as évek elejére tehető. A 20. század harmadik évtizedében kezdte meg gyűjtő munkáját Kiss Géza, Banó István és Berze Nagy János
Gyermekkoromban – pajtásaimhoz hasonlóan – én is kíváncsi voltam szüntelen a világ csodáira. Efféle kérdéseim voltak: miért villámlik?, miért dörög az ég?, miért van nappal és éjszaka? Később már a viselkedés furcsaságai érdekeltek: miért vannak irigyeink?, miért szeret sok ember acsarkodni?
Ha valaki szeretné megtudni, hogy a gyermekvers (és általában a vers) miért szép, akkor – gyermek és felnőtt egyaránt – inkább csak a megsejtésére tud támaszkodni. A részletesebb, tudatosabb elemzés a stíluskutatók feladata.
A gyermekversek szókincse és nyelvi megformáltsága nagyjából egyezik a „nagy versek” (a felnőttek számára írt versek) szókincsével, szövegszerkezeti sajátosságaival. A témát és a szóválasztást azonban meghatározta e versekben az is, hogy az író alkalmazkodott a gyermekek életkori sajátosságaihoz.
A népnyelv, a népi kultúra tanulmányozása során juthatott Pákolitz István arra az elhatározásra, hogy – főleg pályája legelején – népdalszerű verseket is írjon.
Pákolitz István költő, szerkesztő, irodalomszervező 1919-ben született Pakson. Tizennyolc verseskönyve, négy gyermekverskötete és egy életrajzi ihletésű kisregénye jelent meg. Prózai írásai is jelentősek.
Neves tudósaink (Benkő Loránd, Kiss Jenő, Deme László, Hoffmann István, Kálmán Béla, Hajdú Mihály, Mező András, Kázmér Miklós, Ördög Ferenc, Végh József, Szabó József és sokan mások) részletes tanulmányokban ismertették, értékelték a címben jelzett kutatások országos szintű eredményeit.
Nyelvünkben vannak olyan különleges szavak (fogalmak), amelyekhez nem tartozik fölérendelt fogalom. Ezek az ún. hiperonimák a jelentéstani szakirodalomban.
Minden tehetséges író a valóság megismerésére és feltárására törekszik Művében megörökíti a világ jelenségeinek összefüggéseit, ellentmondásait; a szépirodalom nyelvi eszközivel ábrázolja, megjeleníti életének és környezetének főbb eseményeit, a történésekkel kapcsolatos élményeit, érzéseit, gondolatait.
December 6-án, Mikulás napján ünnepelhetnénk Bertók László 90. születésnapját. Városunk jeles költője – sajnos – ezt nem érhette meg. Aggódva figyeltük, hogyan küzd kitartóan a reá rontó betegségek ellen. Ereje fogytán is megtette naponta az utat a Király utcai lakása és a Barbakán között. Magába temetkezve, kissé roskadtan ballagott az ember-erdőben.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
