A baranyai helynévkutatás 200 éves történetének bizonyára mérföldköve és felülmúlhatatlan műve a Baranya megye földrajzi nevei [BMFN] című monográfia. E névgyűjtemény a jelenkori névtudomány állapotára utal elsősorban, de mutatja egyúttal elődeink áldozatos munkájának eredményeit is.
A beállítódásról írt dolgozatomat elküldtem nyelvész kollégáimnak és a nyelvészettel nem foglalkozó néhány barátomnak is. Valamennyien érdekesnek találták a téma kifejtését és a „példatörténeteimet”. Néhányan megjegyezték, hogy a fogalom bonyolultsága miatt szükséges lenne, ha más tudományágak kutatói is hozzászólnánk ehhez a kérdéskörhöz.
Régóta tudjuk, hogy Alsómocsolád határának északnyugati részén, É–D irányú völgyben van a Fingos-kút nevű forráskút. Büdös vize ivásra alkalmatlan. Egyesek szerint hashajtónak is beillene. Ennek biztosan oka van.
Régóta tudom, hogy vannak nálunk is újgazdagok. Mivel nem forogtam köreikben, nem ismerhettem életkörülményeiket, jellemüket. Különösebben nem törődtem velük. Soha nem irigykedtem rájuk. Azt azért elbeszélésekből, leírásokból megtudhattam, hogy nem a mindennapi emberek közé tartoznak. Most akkor miért is foglalkozom velük ebben az írásomban? Talán azért, hogy megértsem furcsa viselkedésüket. Hogy okuljak téves képzeteikből.
A baranyai Hegyháton – akárcsak másutt – ellentmondásosan alakult a történelem a múlt század közepén. Néha kicsit örvendezhettünk, de gyakoribb volt az elkeseredés. Bonyolult, ellentmondásos világunkból gyermekként igen keveset értettem meg.
Tanulmányink során fokozatosan fejlődik a helyesírási készségünk. Még idősebb felnőttként is tapasztalhatjuk, hogy elbizonytalanodunk, ha egy-egy nehezebb helyesírású szó kerül elénk.
Az anafora görög eredetű szó. A jelentése: ’visszautalás, visszaszállítás, visszahozás’ a beszédben, illetve az írott szöveg előzményében említett szóra, szókapcsolatra. Lényegében a nyelvi takarékosság egyik érdekes példája.
Bizonyos zenetudományi és nyelvészeti ismeretek alapján nem nehéz felfedeznünk, hogy a beszéd- és énekdallam között létezik az összefüggés. A téma kutatói fontos tanulmányokban összegezték az összefüggés lehetőségeit, mégis maradtak fehér foltok ebben a kérdéskörben. Még ma sem látjuk pontosan, hogy milyen szabályok alapján épül rá a beszéd dallamsajátságaira az énekelt vers dallama.
Úgy, hogy hirtelen nem találjuk meg az adott szó, szókapcsolat írására vonatkozó szabályt a HSz.-ben. Úgy, hogy gátlástalanul (a szabályokkal mit sem törődve), csak az ösztönös nyelvérzékünkre támaszkodva írjuk a kérdéses szót.
Mindannyian tudjuk, hogy az első kis versikéket, kiolvasó rigmusokat édesanyánktól kaptuk ajándékul az álomba ringató népmesékkel együtt. Ezek a szövegek, bűvös szavak jelentik anyanyelvünk pilléreit.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
