télhideg ténfereg
tajtékot kéreget
hamvadó alkonyon
holtában hentereg
házakon hósuba
hallgatag kerteken
hízik a tollruha
gyapjúszép csendeken
kántálom kergetem
hintálom életem
didergő énekem
hópuha hangjain
halkívű dallamon
bujkál a fájdalom
ébred a félelem
lépeget méreget
hófútta felleget
életet elnyelő
fényfodrot temető
szélszívű szerető
hófátyol szemfedő
Ez a vers elsőként a Palócföld 2016/2. számában jelent meg.
Hozzászólások