Csak egymás mellett…
Csak kéz a kézbe…
Egy fűzfa lombja?
Egy csók reménye!
– A szívem érted dobog csak. Érzed?
Forró az arcod… lobog a véred…
… és szól a lányka:
– Te vagy a „minden”,
nekem teremtett az ég s az Isten…
Nem számít semmi, nem vágyom másra,
csak értem égő, csókos csodádra!
Ugye, örökké? Ugye, csak engem
ölelsz majd lázas, nagy szerelemmel?
– Ameddig élek: Holtamig! Érzem,
karodba zárva nekem már végem…
*
Szerelmes lányok, nem is tudjátok,
mennyi csalódás várhat még rátok!
Hozzászólások