Hetedhéthatár | Sikó Miklós portréi

Galéria

Sikó Miklós portréi

Sikó Miklós (1817-1900) erdélyi festőművész nemesi családból származott, a festészettel 1838-tól, Barabás Miklós hatására kezdett foglalkozni. Festői karrierjét 1851-ben Münchenben folytatta Barabás Miklós tanítványaként, majd ezután visszatért szülőföldjére, ahol több kolozsvári és erdélyi nemesi család tagjait örökítette meg festményeken.

Főként portrékat festett, a kor ízlésének megfelelően különösen az elefántcsontra festett miniatűr arcképnek vált mesterévé. Öt-hat centiméteres lapocskákra festett mellképeket, olyan finomsággal és mesterségbeli tökéletességgel, hogy a kor virágzó miniatűr-festészetének bármelyik alkotásával felvehették művei a versenyt. Harminchárom éves koráig, a müncheni időszakig, szinte csak akvarell-arcképeket festett, s ebben a műfajban olyan tökéletességre tett szert a maga erejéből, hogy munkái semmiben sem maradnak el Barabáséi mögött. Leginkább akvarell és olajképeket festett, de készített szénrajzokat és litográfiákat is. Működésének fénykora 1845 és 1860 közzé tehető. Az 1870-es években a fényképezés kiszorította a festészetet, így egyre kevesebb megrendelést kapott. A művészettörténészek mintegy 400 festményéről tudnak, ezek felerészben eltűntek a történelem süllyesztőjében, a többiek erdélyi múzeumok és magángyűjtemények tulajdonában vannak.

A pécsi Vasutas Művelődési Házban 2017. június 20-án megnyílt kiállítás a 200 évvel ezelőtt született művész alkotásaiból ad ízelítőt, fénykép-reprodukciók segítségével. Az alábbiakban a kiállításon bemutatott művekből adunk válogatást.

 

Sikó Róza

Idős hölgy, 1855

Rné Mátyás Róza

Honvéd portréja, 1850

Ismeretlen hölgy arcképe, 1842.

Portré

Rosenberg B

Női arckép, 1859

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Sikó Miklós portréi”



Szóljon hozzá!

*



Archívum

Hirdetés