amikor • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

amikor

 

amikor sebző létezésben
lecsupaszított jelzők laknak
és körbekerített messzeséged lángot kiabál a napnak
amikor a fényt is bántónak látod és nincs benned ép gondolat
és mikor egész sorsodon épp hogy csak vonszolod magad
amikor apró kavicsokban megkövesedett az idő
mikor ezredik sebedet ejtik
levágott
karod is kinő
moccanó és bántó szavak
amikor mindez ködbe vész
megérkezik a pirkadat
mindent bocsáss meg
nem nehéz

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS