A lélek néha megsejt olyan
mélységesen mély távlatokat,
érzéseket, melyek egy adott
pillanatban felszínre törnek.
Van, hogy összekapcsolódik múlt és
jelen, találkozik egymással
vágy és valóság,
„emlék és varázslat”
s abban a pillanatban, az illékony
és múló pillanatban mindaz, ami
részekre szétesett, egésszé áll össze.
Mint egy kaleidoszkóp gyönyörű,
mozgásban levő részecskéi, abban
a pillanatban megmutatkoznak.
Pillanat múltán nem marad más,
csupán az emlékezet tükörcserepei,
melyeket összeragasztani már nem lehet.
Hozzászólások