Sok toronyból állnak össze a Bábelek,
tolmácsgépek marakodnak a hatalmon.
Az erek csak zümmögő, színes kábelek,
s a szív helyén pókistenként ül a Mammon.
Cseppkő-érzelmek. A vak közöny rápereg
kicsire-nagyra, legyen fekve vagy talpon.
Izzad a bizalom, mint idült rákbeteg,
s kongás után hallgat a csönd a harangon.
Egy kézzel kér, a másikkal lop az élet:
időt, szerelmet és emléket, a szépet!
Zaccos kávé a hit, s a nap unott tusa.
A költő is csak kis örömök koldusa:
úgy tesz, mintha a világgal hadakozna,
de egy szurtos bögrébe nem adakozna!
Hozzászólások