Pődör György | Téli hétköznapok

Szépirodalom - vers

Téli hétköznapok

 

Hideg már kinn a lóca,
fába bújt a kabóca.
Mari nénin nagykabát,
betakarja a farát.

 

Nem fázik meg a veréb,
ha ugrál s nem félre lép.
Miről szólna a pletyka,
ki jött tegnap, mi megy ma.

 

Télen az is nagy kaland,
ha turbékol a vadgalamb.
Berekedt az érckakas,
nem csoda hisz oly magas.

 

Hol gyökér van nagy a gond,
fejét töri a vakond.
Jól hall pedig nincs füle,
el is van hát nélküle.

 

Nincsen lába kacsiba
házba bújt már a csiga
Az sem baj, ha havazik,
nem éhezik tavaszig.

 

Fákon nincs már paróka
lopni jár el a róka.
de a Bodri éber volt,
nem esett rajt szégyenfolt.

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Téli hétköznapok”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés