Hetedhéthatár | Az Anglia

Népszerű tudomány

Az Anglia

Az Anglia

 

Nevelőfalum – Csetény – a Bakonyban, Zirctől 13 kilométerre található a Zirc–Budapest országút mentén. Valamikor a Holitscher uradalomhoz tartozott. Utolsó tulajdonosa Holitscher Károly, országgyűlési képviselő és földbirtokos. A majorságban lévő kastélyt még a középkori erdőség megmaradt, több évszázados fái övezik. A XX. század elején tudatosan telepí­tettek különleges növényeket, így jött létre a 16 holdas angol­park. A csetényiek nyelvi leleménye, hogy a parkot a név rövidí­tésével Angliára keresztelték.

A kastély előtti terület sík. A bejárattól jobbra építettek egy kis kápolnát. Hosszú évekig ministráltunk itt apámmal (még latinul). Emellett én a harangozói posztot is betöltöttem.

Az Anglia kastély mögötti része dimbes-dombos, helyenként meredekebb lejtőkkel, a biciklis, szánkós, síelős kalandjaink színhelye. A kalandoknak pedig se szeri, se száma. Minden napra több is jutott belőlük, pedig néha még egy is sok lett volna. A kastély mellett jobboldalt kezdődött a meredekebb rész. Az folytatódott a platánsorral. Ezután következett a salakos teniszpálya. Később ebből lett a labdázó, majd a röplabdapálya. A kastély bal oldalán egy hosszabb út vezetett az Anglia utáni földekre. Még a parkon belül ez az út elágazott, és vitt föl a kilátóig. Szép időben innen jól látszott a cseszneki vár. A kilátótól meredekebben lejtett a terep. Ez lankásabb részben folytatódott a röplabdapályáig, onnan pedig az Anglia széléig. Azon kívül Baloghék háza következett.

A park a XX. század elejétől élte fénykorát, tudatosan telepített növényzetével. A két világháború között erősödött az arborétum jellege. A fontosabb fákat zománcozott táblák jelölték (latin és magyar nevükkel együtt). Az utakat fehér murvával szórták föl. Lovas hintóval több irányú körutat is lehetett tenni a parkban. Leghíresebb fája egy hatalmas öreg vérbükk volt. Európa legnagyobb vérbükkfája. A futballpálya építése során megsértették a gyökérzetét, így a fa elpusztult.

Nekünk az Anglia volt a gyerekszobánk. Határtalan szabadságával jótékonyan hatott még fejlődésünkre is. Itt játszottunk reggeltől estig. Sokszor húszan-harmincan katonáztunk, tizenöten-húszan röplabdáztunk. Csak úgy zengett az egész környék.

Ma a parkon ritkábban járnak át az emberek. Játszó gyereksereg sehol, néma csönd mindenütt. Arra már egyre kevesebben emlékezünk, hogy egykor micsoda élet zajlott az Angliában.

 

 

A csetényi kastély

 

A falu határában már a csiszolt kőkorból (Kr. e. 3500 és 2500 között) vannak településnyomok. A bronzkori népek is megtelepültek Kr. e. 1500 és 800 között, majd a rómaiak hagyták a legtöbb nyomot a faluban és körülötte. Honfoglalás kori sírokat is föltártak.

Csetényt először 1326-ban említik, mint Csesznek várának tartozékát. Királyi birtok, előbb a Cseszneky, majd a Garai családé. Garai Jób halála után a cseszneki várbirtok a Koronára szállt vissza.

A kastély műemlék jellegű, barokk, többször átépítették. 1747–1749 között már említik, mint gróf Eszterházy Imre tulajdonát.

A földszintes részhez hozzáépítik a víztornyot, majd a XIX. században a kiskastély helyén bővítik a lapos tetős emeletes résszel. Tulajdonosok továbbá: Eszterházy Mihály 1817-től, ifj. Zitterbarth Mátyás építész 1852–1860. Utána, egészen a millenniumig több tulajdonos szerepel: báró Bornemissza Gábor, a Schlésinger család, a bécsi Boschán család, végül Holitscher Lipót, aki a kastélyhoz toldja az emeletes szárnyat. Az utolsó tulajdonos Holitscher Károly országgyűlési képviselő és nagybirtokos. Tőle az államosítás során vették el a kastélyt és a birtokot. Feleségét és lányát kitelepítették az Alföldre, Debrecen mellé.

A kastélyban kapott helyet a tanácsháza, a posta, a könyvtár, a gyógyszertár és az épület hátsó traktusán a mozi.

Mi, gyerekek, hacsak tehettük beszöktünk a pincébe, vagy fürdeni föl a torony víztárolójához, kimásztunk a lapos tetőre, természetesen mindent csináltunk, amit nem szabad. A gyerek már csak ilyen.

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Az Anglia”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com