Pelczné Gáll Ildikóval, az Európai Unió Számvevőszékének magyar tagjával Budapesten egy szállodában beszélgetünk 2018. május 19-én egy nemzetközi adókonferencia szünetében, nagy sikerű előadása után.
Pelczné Gáll Ildikó és a szerző
Szarvas István (Sz. I.): Az Európai Számvevőszék tagjaként milyen segítséget tud adni Magyarországnak?
Pelczné Gáll Ildikó (P. G. I.): Az Európai Számvevőszék az Európai Unió pénzügyi ellenőrző szerve, függetlenként végzi a tevékenységét. Nyilván az Európai Unió költségvetésének minden sorát és minden tételét és a felhasználás módját ellenőrzi az EU 28 tagországában, benne Magyarországon is. Nyilvánvaló a szabályszerűség, az ellenőrzések mikéntje – ami egyébként publikus adat, tehát minden ország számára, mindenki számára elérhető az Európai Számvevőszéknek, az ECA honlapján. Az információk Magyarország számára is fontosak, az ellenőrzések tapasztalatai mindenféleképpen hasznosak lehet hazánk számára is, hiszen ebből rengeteget lehet tanulni.
Sz. I.: Milyen együttműködés van az EU-biztossal, a magyar számvevőszékkel és a Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületével?
P. G. I.: Az Európai Számvevőszéknek közvetlen kapcsolata van az Európai Bizottsággal. Ez olyan szintű közvetlen kapcsolat, hogy ugyanazokból az adatokból dolgozunk mind a ketten. Nyilvánvalóan a mi feladataink az Európai Unió szerződésében rögzített feladtatok, de a szervezéstől kezdve az ellenőrzésekig szoros kapcsolatban vagyunk. Tulajdonképpen ez egy elég érdekes dolog, mert ha jól meggondoljuk, az Európai Bizottság olyan, mint egy kormány – idézőjelbe tett kormány. Tehát ez úgy néz ki, mintha az Európai Számvevőszék – fordítsuk ezt magyarra: a magyar számvevőszék – közvetlen kapcsolatot ápolna a tervezéstől kezdve az ellenőrzésig a magyar kormánnyal. Ez az Európai Unióban megvalósul. Itt Magyarországon egy kicsit nehezebben fogadják el ezt a dolgot, pedig ez a jövő. Akkor lehet valamit ellenőrizni, ha a tervezéstől tudom annak az életét, és követem az eseményeket, és effektíve napi kapcsolatom van. A számvevőszék a Bizottsággal napi kapcsolatban van. Ez olyan szinten megvalósul, hogy az ellenőrzések alatt az Európai Bizottságot bevonom az ellenőrzésbe. Olyan szintű együttműködésben vagyunk az Európai Bizottsággal, mintha a számvevőszék a magyar kormányt vonná be az ellenőrzésébe. Közvetlenül a biztosokkal nincs napi kapcsolatunk, hiszen mi a számok emberei vagyunk, a tevékenységeket nézzük.
Sz. I.: Így nem tud kivételezni még Navracsics Tiborral sem?
P. G. I.: Én az adatokat látom, és tevékenységeket nézek. Tehát kivételezésről itt szó sincs. Egyébként a nemzeti számvevőszékekkel nagyon szoros kapcsolatunk van módszertani kérdésekben, a metodológiától kezdve a tervezésen keresztül az ellenőrzésig; tartalmi- és eszközoldalról és módszertani oldalról is szoros kapcsolatunk van. Minden évben vannak szemináriumok, amikor találkozunk, információt cserélünk. És nagyon sok olyan ellenőrzésünk van, amikor pont a minták miatt például Magyarország kerül beemelésre. Ilyen volt például az utolsó ellenőrzés az ivóvíz ellenőrzése kapcsán. De számos forrásfelhasználás kapcsán lehet Magyarország is érintett. Most lesz egy vizsgálatom az elektronikus kereskedelemre, a mintába nem kerül bele, de nyilván összességében itt is ugyanúgy él az elektronikus kereskedelem, mint olyan. És amikor megvan egy ilyen elemzésünk, értékelésünk, mindenkinek megküldjük. Egyébként az összes elemzésünk a honlapunkra is felkerül. És annak alapján pedig javaslatot teszünk jogszabály-módosításra is. Ennek a tevékenység-auditnak is az a célja, hogy jogszabály-módosítás legyen belőle egyébként.
Sz. I.: Különben az csodálatos, mert a honlapot én is néztem, és a véleményem, hogy szuper. Van még ugye a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök közhasznú Egyesülete. Én már többször javasoltam, hogy Önt is hívják meg. Ezt korábban javasoltam államtitkár helyettes asszonynak, Tamásné Czinege Csillának is. Akkor elképzelhető? Mert óriási sikere lenne ott az egyesületben egy ilyen előadásnak, amit ma halottam öntől.
P. G. I.: Ha meghívást kapok, szívesen eleget teszek, időpont-egyeztetés kérésre.
Sz. I.: Én fogok írni a Tamásnénak, így nem hivatkozhat ezek után, mert azt mondta, hogy Önt meghívta, és nem jött el.
P. G. I.: Lehet, hogy előfordult olyan eset, de valójában a programom én tudom úgy szervezni, hogy haza tudjak jönni Magyarországra. A tegnapi napon, május 18-án, nem tudtam részt venni, mert nyilván nekünk ülésünk van, és események. Viszont a pénteki nap az teljesen alkalmas arra, hogy meg tudjak jelenni.
Sz. I.: Az újságírásról és a tolmácsolásról mondott egy érdekes információt. Ezzel kapcsolatban csak azt szeretném mondani, hogy Navracsics EU-biztos úr egyszer mondta egy magyarországi konferencián, hogy nem nagyon dolgoztatják a tolmácsokat, mert mindenki angolul beszél az EU-ban is. Ez összefügg ezzel, amit most Ön mondott.
P. G. I.: Én azt gondolom, hogy nem, valóban van hivatalos nyelv, amit használunk, minden intézménynek megvan, a mi esetünkben ez az angol, de a francia és a német is ide tartozik. Minden intézménynél egyébként más. A bíróságnál például a francia az elsődleges, ami elég helytelen dolog, nagyon sokba kerülnek a fordítások, emiatt szerintem ezt célszerű lenne megváltoztatni és egységesíteni az EU-n belül is. Amire gondoltam ebben az esetben az, hogy a nyelv mint olyan összefüggésrendszer viszonylag jól modellezhető, leírható. Hogyha nyelvenként a modellezés megtörténik, akkor nagyon egyszerű dolog az, hogy a szinkrontolmácsolást lecseréljük. Nyilván ez egy gépi nyelv lesz, gondoljunk arra, hogy milyen kezdetleges formái voltak magának a fordításnak, és milyen jó és nagyszerű lépéseket tettek előre. A másik, az újságírás, amit Ön említett, ott meg arra gondolok, hogy az adatbányászati technikával nagyon sok információ elérhető és beszerezhető. Egy interjú háttere nagyon könnyen, szinte egy gombnyomással előkészíthető, és csak azokat a kérdéseket teszi föl a kérdező, amik nyilván hozzáadott értékkel fognak bírni az előzőekhez képest, vagy más aspektusból fogja megközelíteni a kérdést. A mesterséges intelligencia, a robotizálás, az adatbányászati technika ebben a szakmában meg fog jelenni, és ez megítélésem szerint a közeljövő.
Sz. I.: Ön habilitált, PhD-vel rendelkezik. Utoljára Zalakaroson beszélgettünk egy közgazdász vándorgyűlésen. Mély nyomott hagyott bennem ez a beszélgetés, 10 évvel ezelőtt volt, amikor nekem azt mondta ebben az interjúban – sajnos nincsen meg ez az anyag, mert már rég betettem volna egy könyvbe –, hogy a közgazdaság-tudomány teljesen politikamentes.
P. G. I.: Igen.
Sz. I.: Ezt soha nem felejtem el. Kíváncsi lennék, mivel az ön kinevezése egy hosszú távú szép megbízatás, az Európai Számvevőszéken. Néztem a honlapjukon, egy biztos van minden országból, de a számvevőszéken nem sok magyar dolgozik.
P. G. I.: Nagyon érdekes egyébként. A számvevőszéknek is ugyanaz a struktúrája, mint a Bizottságnak, minden ország egy tagot delegál, aztán vizsgákon keresztül eljut oda az ember, hogy megkapja a megbízását. Vagyis 28 tagja van.
Sz. I.: Amikor megnéztem az Európai Számvevőszék honlapját, azt tapasztaltam, hogy egyetlenegy vezető állás van Magyarországról, a németek viszont öten vannak.
P. G. I.: Nincs kvótarendszer a Számvevőszéken, nagyon sokan dolgoznak ott, akik magyarok vagy magyar anyanyelvűek. Össze is gyűjtöttem őket, és föl is vettem velük a kapcsolatot első lépésként. Ők ellenőrökként dolgoznak, könyvvizsgálói és más végzettségekkel rendelkeznek, de vannak olyanok is, akik adminisztratív munkakörben dolgoznak. Persze lehetnének többen is. De valljuk be őszintén, hogy Franciaország és Németország hatása Luxemburg mellett olyan erős, hogy a legtöbben onnan jönnek.
Sz. I.: Van olyan terve az elkövetkező 10 évben, hogy az akadémiai nagydoktori címet megszerzi, míg az Európai Számvevőszéknél tevékenykedik?
P. G. I.: Arra van tervem a közeljövőben, hogy megpróbálok olyan elemzéseket végezni, ami kortárs szemléletű és hasznos lehet, mondjuk, az Európai Unió és hasznos lehet Magyarország számára. Mindig is motivált ez. Talán most vagyok olyan helyzetben, hogy ezeket az adatokat el tudom érni, és rendelkezésre állnak. Hogy ebből mi lesz, és milyen kimenetet fogok tudni produkálni, azt majd eldönti a jövő. Nyilván az akadémiai világ, a tudományos világ mindig is közel állt számomra – onnan indultam, szerintem oda is fogok megérkezni majd a végén.
Hozzászólások