szemközt
az öreg házban lakott a költő
ványadt karjában időnként bevásárlószatyrokat cipelt
ilyenkor pörköltillattól volt hangos a vers
majd mélabúját
fehér és vörösborról énekelte
néha fröccsökről
ilyenkor tántorgott a dal
ez nem volt olyan titokzatos
mint amikor csak kinézett az ablakon
vagy kiült a ház előtti padra
és szokolrádióján kereste az ihlet csatornáját
kutyája lábánál kucorgott
olyanok voltak így ketten mint az ikrek
sokat gondolok rájuk
szemközt
az öreg házat
megvette egy ifjú költő
műanyag nyílászárókra cserélte az öreg ablakokat
a ház előtti padot kukába dobta
nem tudja
micsoda nagy kincs egy szokol rádió
esténként
a szürkületben néha látni vélem az öreget
kutyájával föl-alá sétál a hajdani járdán
motyogva a fejét ingatja
mint egy tétova rím
Hozzászólások