Arcán az édes, borongós mosoly,
szép haja a vállán megpihen.
Nézésével nem tudok betelni,
mert szeretem, mert nagyon szeretem.
S a száj, a száj, az édes, csókadó,
halvány mosolya hányszor felderít.
S az egész kép hogy tetszik, csak modellje,
csak édes kis modellje lenne itt.
Csetény, 1959. október 15.
Hozzászólások