Nászta Katalin | Vers-szálka

Szépirodalom - vers

Vers-szálka

gonosszá lesz a szív?
már annak születik
csak kezdetben eltakarja
mi titokban érlelődik
hogy romlana el másként
ami jó
ami egész
ami induláskor
még gyolcsfehér
a lap is ilyen tiszta
ártatlan, mint az ég
betű még nincsen rajta
hát falfehér!
ahogy kinőnek belőle
a szavak, mint a fák
érdes lesz, mint a smirgli
szálkás
és persze színes
mert tavasz, majd nyár jön
őszülésig
s mikor havazni kezd
meglátszik, a fehérség
álca csak, alatta
fekete, ami virágzott
és lucskos sár, majd fagy
dermeszti világod vissza

 

2018. december 14.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Vers-szálka”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés