A Magyar Posta harmadik alkalommal jelentetett meg bélyegsorozatot „Jeles magyarok” elnevezéssel, ez év február 4-én. Postánk hagyományához tartozik, hogy hazánk kiemelkedő személyiségeiről azok születési vagy halálozási évfordulóján bélyeggel vagy bélyegsorozattal, blokkal tiszteleg. (Első ízben 1923-ban, Petőfi Sándor születése centenáriumán.) Idén Balassi Bálint 450., Bajza József 200., Segner János András 300. születésnapja alkalmából. Ugyan Segnerről 1974-ben, Balassiról 1994-ben már jelent meg bélyeg, mégsem tartjuk fölöslegesnek a jelen kiadást, különösen nem napjainkban, mikor oly sok szó, egybevetés esik hagyományőrzésről, egyetemességről, kapcsolatok kiépítéséről. Munkásságukkal mindhárman bizonyították, hogy nemzeti kultúránk része egy nagyobb egésznek, merítettek az egyetemesből, ugyanakkor gyarapították is azt sajátosan magyar tartalommal.
Balassi Bálintot (Zólyom, 1554. október 20. − Esztergom, 1594. május 30.) úgy tartjuk számon, mint a magyar nyelvű líra első világirodalmi rangú képviselőjét, akinek költészetében összegződtek irodalmunk addigi eredményei, s aki ugyanakkor tudatos művelője, továbbfejlesztője a magyar irodalomnak. A magyaron kívül nyolc nyelvet beszélő Balassi ismerte kora jelentős költőit, szellemi áramlatait, azok hatották rá, de nem vált egyszerű utánzóvá, költői hangja személyesebb, valóságos élményeken alapul. Verseit utólag szerelmes, vitézi, istenes énekekre csoportosította az irodalomtudomány. Az ének, dal megnevezés a valóságos énekelhetőségre utal, sok közülük egy már meglévő magyar, horvát, latin, lengyel, olasz, oláh, török „nótára” íródott. Ugyanakkor e versek már dallam nélkül is élvezhetők, mint ahogy olvasták is, s nyomtatás híján kéziratban, másolva terjedtek. Balassi 1589-től verseit gondosan megszerkesztett gyűjteménybe rendezte, csiszolgatta azokat, de nyomdai megjelentetésükre nem nyílt módja. 1632 körül adták ki először nyomtatásban istenes verseit Lőcsén (költői tanítványa, Rimai Jánoséval egy kötetben), s aztán újra és újra, a XIX. század elejéig vagy félszáz kiadás látott napvilágot a protestánsok egyházi énekeskönyve gyanánt. (Sőt, 1635-ben Bécsben katolikus kiadására is sor került az „istentelen magyar”-nak.) Szerelmes versei csak kéziratban „kallódtak”, lappangtak, másolgatásban a XIX. század végéig. 1958-ban a bécsi nemzeti könyvtárból megkerült Balassinak addig csak töredékben ismert drámája is. Hadd zárjuk a róla írtakat ennek Prológusából vett idézettel! „… az magyar nyelvet ezzel akartam meggazdagítani, hogy megesmerjék mindenek, hogy magyar nyelven is meglehetne ez, az mi egyéb nyelven meglehet…”
A Heves megyei Szücsiben 1804. január 31-én középnemesi családban született Bajza József „a literaturában az, ami gróf Széchenyi a politikai pályán”. A Nemzeti Társalkodó eme megállapítása nem túlzó, ha Bajza sokirányú tevékenységét, elvi álláspontját számbavesszük. Heves megye követeként ott van 1825-ben e nevezetes országgyűlésen, s ettől kezdve kiemelkedő személyisége a reformkori magyar közéletnek. Kisfaludy K. halála után a hazai irodalmi élet egyik szervezője, irányítója. Lírájában a német szentimentális költészet dalszerűbbé vált és sajátosan lágy hangjával, az úgynevezett almanachlírával számos követőre talált. Őt tekinthetjük a magyar rendszeres irodalmi, színikritika megteremtőjének. Rendkívül sokat tett a Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház) élén a magyar színházi kultúráért; elméleti kérdéseken túl gyakorlati útmutatásokat adott a műsorpolitika, a színház munkarendje, a színészképzés terén. Shakespeare-t becsülte, nagyra tartotta, de az európai drámairodalomból a szentimentális német drámával szemben mégsem őt, hanem a francia romantikus drámát részesítette előnybe. A szabadságharc alatt politikai lapokat szerkesztett Kossuth oldalán. Világos után Vörösmartyval együtt bujdosott Szatmárban 1849 végéig. Pesten halt meg szegényen, elborult elmével 1858. március 3-án.
Segner János András 1704. október 16-án született Pozsonyban. Korának, a XVIII. századnak sokoldalú tudósa: orvos, fizikus, matematikus, csillagász. Debreceni, majd külföldi felsőfokú tanulmányai után hazajött Debrecenbe orvos doktornak. Aztán következik a jénai, göttingeni, hallei egyetemi professzorsága, akadémiák tagsága (szentpétervári, londoni, berlini, göttingeni). Csillagászati tevékenységét elismerve, a tudós világ krátert nevezett el róla a Holdon. (Az MBK 2986. sz. bélyegén ez is szerepel.) Fizikában a mechanika területén hozott újat, például pörgettyű elméletére építve dolgozta ki Euler a turbina elméletet; hidraulikában a felületi feszültség fogalmának bevezetése fűződik hozzá. Sok tudományos értekezése közül csak egy tételét hadd említsük: bármely alakú testnek három, egymást egy pontban merőlegesen metsző szabad tengelye van. Halléban hunyt el 1777. október 5-én. (Az idősebb pécsiek még emlékezhetnek az Alsó Sétatéren a Segner-kerék elvén működő kis szökőkútra!)
Kass János grafikusművész fenti bélyegsorozata nagyszerűen megtervezett, megszerkesztet. Három címlet, 3 szín: piros, fehér, zöld összhatású bélyegekkel – nemzeti színeinket adják. A portrék korábbi ábrázolásokat idéznek föl bennünk: egy 17. századi ismeretlen magyar festőnek egykorú metszet után készített, az Esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött, egyetlen hitelesnek tekinthető képmását a 33 éves Balassi Bálintról, vagy a Bajza Józsefről készített Barabás Miklós művet. A korábban alkotott Kass-bélyeg mindegyikétől eltér e sorozat stílusa, de mégis ráismerünk a művészre. Kass János nagyon tud portré-bélyeget készíteni, ezt már korábban és többször bebizonyította. (Elég csak Newton, Vajda, Kaffka M. bélyegére tekintenünk!) Semmi fölösleges nincs a képben, s minden részletnek van valami üzenete számunkra; ugyanakkor átsüt rajtuk a művésznek az ábrázoltakhoz való viszonya. Így van ez most is. Mennyire más itt Balassi, mint a fentebb már említett képen! Lecsüngő harcsabajusz, távolba révedő tekintet, aztán arcvonásai, kéztartása… (Lehetne vitatkozni, kinek-kinek milyen Balassi él lelkében.) Bajza nyugodt testtartása, könyveken nyugvó keze, öltözéke, mögötte színházi függöny képzetét keltő drapéria. Prof. Segner jobbjában pecsétes diplomát tartó keze, figyelmeztető bal mutatóujja – hogy csak egy-egy szembeötlő jegyet ragadjunk ki – mind-mind üzenetet hordoz.
A 200 ezer példányban, ofszet nyomtatással készített bélyegsorozat az Állami Nyomda Rt. terméke. Annak külön örülhetünk, hogy névértékük folytán belföldi bérmentesítésre is használni tudjuk e bélyegeket. Éljünk is a lehetőséggel!
Hozzászólások