Hajnal Éva | felismerés

Szépirodalom - vers

felismerés

 

már a folyosó bűzlött
óvatosan vett levegőt
nehéz pisiszag áradt mindenütt
a takarítónő mindig épp felmosott
olyan érzése volt
hogy csak szétkeni a koszt
minden ragadt
az ajtókilincs
a cipőtalpa
még a levegő is cuppogott a felismerhetetlen ragacsban
de ez az átható pisiszag volt a legrosszabb
és az arcok
árva gyerekek arca volt ilyen
egyszer látott filmet egy árvaházról
ott voltak ilyen tekintetek
némelyik könyörgő
de a legtöbb már fénytelen
szenvtelen
ezerszer járt itt
aztán egyszer jött a telefon
már
nincs
kihez
még néhány hétig
többször fölszállt a hetes buszra
közben jutott eszébe már nincs hová menni
a halál oka szepszis volt
a felfekvés miatt
utólag derült ki
nem is pisiszag áradt az épületben
hanem a felfekvés szaga
már
ezt is felismeri

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “felismerés”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés