Marasztalás • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Marasztalás

Lehunyom szemem. Zárt pillámon át
idézett képed meglelem,
hogy most, mint annyi oly-várt éjszakát,
ezt is együtt töltsed el velem.

Rövid az álom, búcsúzni kell.
Egy napsugártól pirkad már az ég.
Így kérem a tűnő látomást:
– várj egy percre, egy percre várj ma még!

Csetény, 1961. május 17.

 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS