Tisztelt Olvasó!
Érezte már, hogy tehetetlenségében másodpercek múlva ezer meg ezer darabra fog törni a lelke, ha nem tesz valamit? Érezte már, hogy a szüntelenül áradó gondolatai megtorpannak és nem találja a fénytől csillogó folyómedret, ahol tovább folytathatja az útját?
A világot átható illúzió halvány fátylát kell kettéhasítani és a robbanó csillagok erejét kihasználva átlendülni a gyengeségeiken azon az éjszakán, amikor a telihold fénye tükröződik az arcukon. Az éjszaka hatalma, az izzó akarat és a szantálfa áldozati füstje csillapítani fogja a lelkük kínjait.
Fogjanak egy marék lisztet, szórják ki az ablakon, és teljes odaadással ajánlják fel a Teremtőnek, hogy Ő elfogadhassa és teljesíthesse a kívánságukat, de csak azokat, amelyek szívből szakadó sóhajként törnek ki Önökből.
Megjegyezni kívánom, hogy a családom nőtagjai és a barátnőim évek óta használják a varázslatot, mely számtalan gyötrelmektől teli napot oldott fel bennük. Az energiák megsokszorozódnak, ha egyszerre dobban a szívünk és egy akarattal kívánunk.
Legyenek bátrak és használják a természet és a saját mágikus erejüket, hisz a fahéj szerencsét, a rózsa szerelmet hoz, a gyenge szélben kavargó liszt pedig a lehetetlennek tűnő kívánságokat teljesíti!
Sok szerencsét kívánok, végtelen szeretettel!
Hozzászólások