Biciklisvers • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Biciklisvers

 

A vasszécsenyi kerékpárút avatására

 

Van, ki kocsival kel, fekszik
nem nem gyalog a keresztig
kocsikulcshoz nött kisujja
s gőgtől a zsebét kitúrja.

Másoknak csupán drótszamár,
amivel kocsmáig eltalál,
nem kell lámpa, nem kell lakat
amig egy két fröccs leszalad

Mindig van, ki korán kezdi,
és triciklivel repeszti
a távot, lábbal hajt oda,
hol reggel várja óvoda

Nagyobbaknak már montenbájk,
szelfizéssel, mert kell a lájk,
hozzá drága rugos nyereg
melyre én felülni sem merek.

Versenyre karbon karizma
másfél millió s kar izma
háté, térdé meg bokáé
olyan lesz mint mint bikáé!

Nézzed az út itt van készen,
te is legyél útra készen
használd ki mert neked épül
ne várd meg, míg veled vénül.

Példát mutat a plébános,
itt az út, ez a kétsávos,
az alkalmat ő is várta,
ezért az utat megáldta.

Pattanj te is két kerékre
visszaérhetsz még ebédre,
bolt vár, barát vagy a posta,
lábad a pedált tapossa.

Tanitsd korán fiad lányod,
ha nem teszed majd megbánod
két keréken ketten párban
vigan hajtanak szép határban

Kit nyeregben ér a hajnal
az nem fekszik le majd jajjal
ha mégis valami baj van
kedvese kenegeti vajjal

 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS