Tűnődés • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Tűnődés

 

Mosolyod bíztat, körbefonva tart,
lüktet bennem az ősemlékezet.
Áthajolsz puhán a vers fölött,
és belém csókolod vidámságodat,
majd feloldasz magaddá. Eltűnődöm:
mióta vagyunk együtt? – Nem tudom.
Törött tükörből egymásra nézünk
visszatükröződve ezerszer is.

Pécs, 1985. június 25.

 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS