Kamarás Klára | Kétely

Szépirodalom - vers

Kétely

 

Ketrecbe zárt madár
régen megszokta már,
hogy reggel jő az estre,
hull néhány tolla, teste
lassan öregszik s lenne
esetleg még esélye,
nyitott ajtó, de mégse
indul már, nincs is kedve,
nem hisz szárnyának, hátha
megakadna a rácsba.

Nem is rossz itt benn lenni!
Talán nincsen kinn semmi,
mi érdekessé tenné
a felhőkig emelné
ezt a véglényi éltet,
hiszen majd véget érhet
magától minden, minden,
ha megsegít az isten,
aki vagy van, vagy nincsen…

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Kétely”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés