Március 14. és 18. között Brüsszelben miénk volt a Régiók Házában az egész ötödik emelet. Magyar zene szólt naphosszat, néha székely és mezőségi táncok ritmusát is felfedezni véltem. A standok mellett pedig kedves mosollyal fogadták a magyar régiók és városok képviselői az odalátogatókat. Valódi bábeli hangzavar, nyelvek kavalkádja. És csak akkor oldódtak fel igazán a gátlások, amikor a villányi és szekszárdi borok kóstolójára került sor. Szépen fogytak a kirakott prospektusok, CD-k, szép számban érdeklődtek a régiónk iránt. Nekünk, civileknek is sikerült pár dolgot becsempészni a standra. Például nagy sikere volt a mohácsi busó fejnek, a díszes kékfestő terítőnek és sokan megcsodálták a Gradwohl Zsolt, mecseknádasdi keramikus díszes, mázas agyagedényeit is.
Bent, a tárgyalóteremben pedig, menetrendszerűen folytak a régiók és városok bemutatkozásai, valamint olyan jövendőbe mutató nemzeti fejlesztési, stratégiai programok, ahol a hallgatóság előadást hallhatott a „Magyar szilíciumvölgyről”, a Talentis programról (Közép-Kelet Európa első tudásalapú térségfejlesztési modelljéről), a nyugat-dunántúliak pedig a hangzatos nevű „Borostyán Utat” , az észak-déli korridort szorgalmazták. A mi régiónk a dél-dunántúli regionális innovációs stratégiát mutatta be, amiből kiemelten kezelte Pécs „Európa Kulturális Fővárosa” pályázatát. A baranyai civilek, egyedüliként Magyarországról, egy pár perces videoklippben mutatták be az itt élő nemzetiségek kultúráját.
Az előadások többségének fő mondanivalója abban összegezhető, hogy a stratégiai vonalak felvázolása után, minden előadó hangsúlyt fektetett az emberi tényező fontosságára. Itt van nagy szükség a civil kezdeményezésekre és gyakran a kontrollra is. Az előadások után több kétoldalú megbeszélésre került sor, a civileknek pedig felajánlottak egy EU-parlamenti látogatást.
A csupa acél, üveg és a modern építészet remekműve kívülről egy kicsit rideg, de bent az óriás terek mellett a praktikusság és az ésszerűség dominál. A nagy tervekkel induló pécsi és baranyai civilek itt több magyar EU-képviselővel, vagy azok tanácsosaival találkozhattak, akiknek, ha röviden is, módjukban állt felvázolni elképzeléseiket, terveiket, kezdeményezéseiket. A kérések, programtervezetek mindenütt nyitott fülekre találtak, de ugyanakkor felhívták a figyelmüket, hogy minden centért kemény harc folyik, csak a jól megírt pályázat, a precízen megtervezett program számíthat támogatásra.
A mindennapi politikai torzsalkodások kellős közepéből Európa fővárosába becsöppenő civilek számára jó volt hallani Gál Kinga néppárti képviselő szájából, azt hogy: „Mi, magyarok, itt Brüsszelben vállvetve küzdünk a magyar érdekekért. Én például nagyon jól együtt tudok dolgozni Tabajdi Csabával, akárhányszor erre szükség van.”
Brüsszel odakint a megszokott forgalmi dugóival fogadott. A Pécsi Városi Önkormányzat Közgyűlésének segítségével kijutott baranyai civileknek pedig, ha csak pár pillanatra is, sikerült betekintést nyerni Európa boszorkánykonyhájába, és talán sikerült egy kis magyar ízt is becsempészni oda.
Hozzászólások