Kamarás Klára | Titok (Jávorka Ágnesnek)

Szépirodalom - vers

Titok (Jávorka Ágnesnek)

 

Titok

Jávorka Ágnesnek

Gyengék vagyunk és sérülékenyek,

de hogy ne lássa rajtunk senki,

öklünket rázzuk a világnak,

büszkén viseljük sebeinket,

hisszük, hogy nem tartozunk másnak,

csak önmagunknak.

Éjszaka…

vagy, ha álmatlan hajnal éber

forgolódás közben talál,

megrebbenve, mint gyertya fénye

kimondjuk súgva, szinte félve

mindenkinek a titkok-titkát,

mit eltemetni végleg nem lehet:

gyengék vagyunk… és sérülékenyek…

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Titok (Jávorka Ágnesnek)”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés